Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

pénzügyi osztályínak határozatai őá Részvények után fizetendő illetékekre uézve az elévülés azon a napon veszi kezdetét, amikor a kincstárnak az illeték követelésére vonatkozó joga beállott, vagyis amikor a részvények kibocsátása folytán a részvénytársaság az illetéket önmegszabás utján befizetni és a vonatkozó naplókimutatást beterjeszteni tartozott. (Kb. 24,187/1907. P. szám.) Az újrafelvételi panaszszal uj kérelem, — vagyis olyan kérelem, amely a főeljárás során birói eljárásnak s birói határozatnak tárgyát nem képezte, — nem érvényesíthető. (22215/1907. P. szám.) (1896 : XXVI. t.-cz. 81. és 82. §.) Adóbehajtási illeték jogossága és helyessége ellen irányuló panaszok elbírálására a magyar királyi közigazgatási biróság hatásköre kiterjed. Nem szenved kétséget, hogy az 1883. évi XLIV. törvényezikk harmadik részében a behajtási dijra vonatkozó rendelkezések az illetéktartozások behajtásának eseteire is vonatkoznak. Ezt bizonyitja az a körülmény is, hogy már az 1876. évi XV. törvényezikk 56. és 57. §§-aiban a behajtási illetékre vonatkozó s az 1883. évi XLIV. törvényezikk által lényegükben fentartott rendelkezések az 1876. évi XV. törvényezikk Ill-ik részének czime szerint is az illetékeknek behajtására szintén kiterjedőknek mondattak ki s hogy ugyanez mondatott ki az, 1881. évi XXXIV. törvényezikk 38. §-ában és illetve az illetékkezelési utasitás (Pénzügyi Közlöny 1881. évfolyam 604. lap) 66. §-ában is. Ezt bizonyitja az 1883. évi XLIV. törvényezikk hivatkozott harmadik részének czime, valamint az 1883. évi 73662. számú „Utasitás" E) mellékletének (Pénzügyi Közlöny 1883. évfolyam 837. lap) czime is, melyek „az egyenes és közvetett adónak, közvetlenül lerovandó illetékeknek és az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követeléseknek és egyéb tartozásoknak végrehajtás utján való behajtásáról" szólanak, de ezt bizonyitja az 1887. évi XLV. törvényezikk 18. §-a is, mely az ott foglalt, — azonban a behajtási illeték kérdésére nem vonatkozó — megszorítással, az esedékessé vált illetéktartozások biztosítására és behajtására nézve is az 1883. évi XLIV. törvényezikk határozatait mondotta irányadóknak. Viszont nem szenved kétséget az sem, hogy az 1883. évi XLIV. törvényezikk 54. §"ában felsorolt behajtási fokozatok után az idézett törvényezikk 75. §-ában megállapított behajtási illetékek az adóknak, illetékeknek és az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követeléseknek és egyéb tartozásoknak olyan törvényes tartozékait képezik, melyek jogosságának és mértékének megállapítása, már csak az általános jogi elvekből kifolyólag is, — mint amiképen ugyanennek az elvnek kell alkalmaztatnia például az ugyan e követelések és tartozások után járó kamatok elbírálásának kérdésére is, — azoknak az alsóbb hatóságoknak hatáskö-