Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

A m. kir. Közigazgatási Biróság pénzügyi osztályának határozatai. Bélyeg és illetékekre vonatkozó határozatok. a) Bélyeg- és illetékszabályok. (13. és 95. §§.) Az illetékköteles és illetékmentes felek között létrejött ingatlan vétele után járó illeték az illetékmentes féltől és pedig elsősorban követelendő, ha ez az illeték fizetését szerződésileg magára vállalta. Ügyfélnek az az érvelése, hogy a magánjogi megállapodás csak arra a sorrendre vonatkozólag bir befolyással, amelyet a kincstár az egyetemlegesen kötelezettek között betartani köteles, itt pedig csak egy kötelezett van, sorrendről tehát szó sem lehet, kétségtelenül figyelemreméltó, mégis arra való tekintettel, hogy az 1883: XLIV. törvényczikk 95. §-a, amely az illetéki szabályok eredeti rendelkezését megváltoztatva, a kincstár jogának érvényesítését a magánjogi megállapodás esetén sorrendhez kötötte, ezt a sorrendet nem kifejezetten a szerződő felek, tehát az egyetemlegesen kötelezettek között, hanem általános kijelentéssel azok között állapitotta meg, akik az illetéki szabályok értelmében különben is kötelezettek, panaszos vevő pedig, mint az ingatlan tulajdonosa, a kincstárral szemben dologi szavatossággal tartozik, tehát szintén kötelezett fél, — a panasznak annál kevésbbé lehetett helyt adni, mert ha az illetéket a kincstár részére megfizetni az eladó köteleztetnék, panaszos azt neki úgyis visszatéríteni tartoznék, panaszos tehát jogsérelmet nem szenvedett s igy nem is lehet törvényes igénye arra, hogy ez a biróság az anyagi igazság mellőzésével, mindenesetre, hogy az eladó anyagi hátrányára, panaszost jogvédelemben részesitse. (Kb. 11.869/907, P, sz,),