Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

5S A m. kir. közigazgatási bíróság (51. §.) Kb.: Ugyanannál a hitelezőnél ugyanazon adós többrendbeli okiratba foglalt tartozásának összesitéséről harmadik személy hozzájárulása nélkül kiállított okirattól, amennyiben abban egyedül a fizetési határidő meghosszabbitásúra nézve foglaltatik pótlólagos intézkedés: ivenkint csak az állandó bélyegilleték fizetendő. (10453/908. P. sz.) (54. §.) A hitel biztositására kiállított jelzáloglekötési okirattal járó illeték megállapításánál a perköltség-biztosíték számításba nem vehető. (19589/1908. P. szám.) (95. §.) Az a peres fél, kinek itéletileg valamely érték lett megítélve, az ezen ítélet után készpénzben fizetendő illeték lerovására, a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 95. §. 6. pontja értelmében, az ezen pont első bekezdése szerint fizetésre kötelezett féllel csupán másodsorban kötelezhető. (8976/1908. P. sz.) (100. §.) Habár a jogügylet érvénytelenségének kimondása iránt folytatott perben annak folytán, hogy a per a felek egyezségével nyert befejezést, a bíróság ítéletet nem hozott és igy a jogügylet bírói Ítélettel semmisnek és érvénytelennek ki nem mondatott, az azután kiszabott illeték mégis törlendő s illetőleg visszatérítendő, ha a jogügylet eredeti érvénytelensége a fenforgó bizonyítékok alapján megállapítható. A bélyeg- és illetékszabályok hivatalos összeállításának 100. §-a, amely a birói ítélettel semmisnek nyilvánított jogügyletektől előirt illetéknek törléséről és esetleg visszatérítéséről szól, nem az 1868: XXIII. törvényezikk által érvényben tartott illetéktörvényben foglalt, hanem az illetéktörvény 1. §-ának alkalmazása felöli későbbi rendelkezést tartalmaz. Az illetékszabályok 1. §-a 1. pontja szerint ugyanis csak a polgári törvények szerint jogokat alapító, megváltoztató vagy megszüntető, tehát érvényes jogügyletek esnek illeték alá. Ennek természetszerű folyománya, hogy amennyiben a jogügylet érvénytelennek bizonyult, az attól kiszabott illeték törlendő s ha befizettetett, visszatérítendő. A törvényben lefektetett ezen alapelvnek alkalmazásáról intézkedett az 1854. évben 38.851. szám alatt kiadott cs. kir. pénzügyminiszteri rendelet abban a rendszerinti esetben, amidőn a jogügylet érvénytelenségét birói