Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

44 A m. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztályának (1896: XXXIII. t.-cz.) Hatáskör megállapítása, bűnvádi perben a nyomozás során fel­merült tanudij megtérítése iránt inditott ügyben. (Hatásköri bíróság 1908. 26. sz. a.) Ámbár a rendőri nyomozás során felmerült bűnügyi költ­ségek fedezése tárgyában 137,000/902. szám alatt kiadott bel­ügyminiszteri rendelet szerint annak idejében a nyomozó főszol­gabírónak áll kötelességében az általa teljesített kihallgatások al­kalmából felszámított taimdijaknak a rendelkezésére álló áta­lányból való előlegezése tárgyában határozni, minthogy azon­ban időközben az ügyben már a rendes bíróság is eljárt; mint­hogy továbbá a rendes bíróságok hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben felmerült bűnügyi költségek tárgyában való végleges rendelkezés a BP. XXVI. fejezetében foglaltak szerint ugyanazon bíróságok hatáskörébe tartozik s minthogy Sz. I. és folyamodó társai kérelmének az a része, hogy dijaiknak megfizetésén* a vádlottak köteleztessenek, a főszolgabíró hatáskörét tul is ha­ladja: mindezeknél fogva az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Vasárnapon nyilvános helyen való káposztaárulás miatt folya­matba tett ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tar­tozik. (Hatásköri bíróság 1909. évi 5. sz.). Fanaszlottnak az a cselekménye, hogy mint földmives ember, nem fuvarozásként, hanem saját használatára szénát szállított haza, ipari munkának nem tekinthető és igy cselekménye a vasárnapi munkaszünetről szóló 1891: XIII. t.-cz. 6. §-ban meghatározott, a köz­igazgatási hatóság elé utalt kihágásnak ismérveit, fel nem tünteti; kö­vetkezésképen annak elbírálása a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. (Hatásköri biróság 1909. évi 87. sz.). (1876: XIII. t.-cz.) Hatáskör megállapítása, házassági Ígéret alapján teljesített szol­gálat bére iránt inditott ügyben. (Hatásköri biróság 1908. 21. sz. a.) Tekintettel arra, hogy felperes kereseti előadása szerint ő bérfizetés mellett alperes szolgálatában állott és követelését cse­lédbér czimén érvényesiti; tekintettel arra, hogy nincs előadva semmi olyan ténykörülmény, mely a felperes cselédi minősége ellen szólana, mert az e tekintetben felemiitett, állítólagos házas­sági igéret a cselédi minőséget meg nem szünteti; s minthogy egyéb az 1876. évi XITT. törvényczikk 3. §-a alapján figyelembe vehető olyan adat sem hozatott föl, amelynek alapján a felperes cselédnek nem volna tekinthető, minthogy végre az 1876. évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom