Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

Törvényi öröklés 149 a törvényes öröklés alapjául szolgáló vérségi kapcsolatot vitássá teiini mindazok jogosultak, kiket a megtámadott vérségi kapcsolat nem léte esetében a törvénynél fogva öröklési jog illetne meg, de következik közelebbről az is, hogy a férj elhalta esetében, a gyermek törvényes származását az e végből szükséges előfeltételek fenforgása mellett nem csak a férjnek közvetlen törvényes örökösei, hanem mindazok jogositva vannak megtámadni, akik a férj jogán közvetve, vagyis arra szállandott vagyonban vannak hivatva törvényes öröklésre arra az esetre, ha a születés törvénytelensége következtében a megtámadott vérségi kapcsolat nem létezőnek mondatik ki. (M. k. C. 1909. nov. 9-én 3028.) Nemcsak a férj, hanem ennek örökösei is jogositva vannak arra, hogy a házasság tartama alatt házassági kötelékben élő nőtől származott gyermek születésének törvényességét keresettel megtámadják annak bebizonyítása végett, hogy az elhalt férj hagyatékában való törvényes örökösödés őket illeti. C. 1905 okt. 3. 4749/904 (Gr. XII. 253. 1.) A kir. leirattal törvényesített gyermeknek a törvényesítő apa ági és szerzeményi vagyonában törvényes leszármazók létében is éppen olyan örökösödési joga van, mintha a törvényesítő apának törvényes leszármazója volna. A pécsi kir. Ítélőtábla: Mai jogunk a törvényesitésnek két módját ismeri, u. m. az utólagos házasságkötéssel és a király kegyelméből való törvényesitést; de mig az utólagos házasságkötéssel a házasságtörésben született gyermekek nem törvényesithetök, addig a király kegyelméből ezek is törvényesithetök, nem lévén oly tételes törvény, mely ezeket a király kegyelméből való törvényesitésből kizárná. Minthogy pedig a per adatai szerint alperes törvényesítése a király kegyelméből történt; s minthogy a törvényesitést megengedő, s Ő Felségének az 1848. III. t.-cz. 2. §-a szerint az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett gyakorolt legfelsőbb kegyelmi ténye birói uton felül nem bírálható, meg nem semmisíthető, érvénytelenek ki nem mondható; minthogy továbbá annak megállapítása iránt, hogy alperes a legfelsőbb kegyelmi tényből jogokat nem formálhat, hogy néhai G. D. után öröklési igénye nincs, csak az esetben indítható kereset, ha a megállapítás felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik, ezt pedig a felperes ki nem mutatta, sőt ez a kérdés a felperes által az alperes ellen a kaposvári kir, törvényszék előtt néhai G. D. hagyatéka iránt indított 12.227/P. 907. számú perben elbírálás tárgyát képezheti: ugyanezért az elsőbiróság ítéletét a most felhozott indokok alapján helyben kellett hagyni. A m. kir. Curia: Mai jogunk a házasságon kivül született gyermeknek a legfelsőbb kegyelem utján való törvényesitéséhez a törvényesítő apa törvényes gyermekének beleegyezését nem kívánja meg. sőt annak kifejezett ellenzése sem gátolja a törvénye-