Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

150 Öröklési jog sitést. Ebből önként következik, hogy felperesnek, mint a törvényesítő apa törvényes gyermekének a királyi leirattal való törvényesités hatálytalanságának érvényesítésére kereshetőségi joga nincs. Minélfogva felperest keresetének erre irányuló részéve] cl kellett utasítani. De el kellett utasítani felperest annak megállapítása iránt előterjesztett kereseti kérelmével is, mely szerint a királyi leirattal törvényesített alperesnek G. D. törvényesítő apa hagyatékára öröklési igénye nincsen. El kellett utasítani azért, mórt a királyi leirattal törvényesített gyermeknek a törvényesítő apa ági és szerzeményi vagyonában törvényes leszármazás létében is éppen olyan örökösödési joga van, mintha a törvényesítő apának törvényes leszármazója volna. Ez a jogszabály a feriforgó esetben is érvényesül, mert a fenti rendelkezés folytán alperesnek királyi leirattal való törvényesítése hatályában fennáll. A másodbiróság ítéletének a felperest keresetével elutasító részét az itt felhozott, a felperest perköltségben marasztaló részét pedig azért hagyta a kir. Curia helyben, mert felperes teljesen pervesztes s a perköltség kölcsönös megszüntetésére alapul szolgálható körülmén vek nem forognak fenn. (1909 május 19-én. 870/1909. P.) A királyi kegyelem által törvényesített gyermekek öröklés tekintetében a törvényes gyermekekkel egyenlő jogokkal birnak s ez a jog kiterjed nemcsak a szülök, hanem ezeknek jogán az oldalrokonok után való örökösre is. C. 8206/903 (Gr. VII. 339. 1.) Az örökbe fogadott gyermek, abban az esetben, ha az örökhagyó által tett ajándékozás által kötelesrészében sérelmet szenved, annak kiegészítését a megajándékozottól esak akkor követelheti, ha a megtámadott ajándékozás az örökbefogadás időpontja után létesült. Ezt az álláspontot támogatja a törvényes leszármazokra nézve állandóan követett az az ítélkezési gyakorlat is, hogy habár az ajándékozást kötelesrész sérelme czimén az a leszármazó is sikerrel megtámadhatja, aki az ajándékozási szerződés létrejötte után született, de azt elengedhetlen kellékül állítja föl, hogy annak a házasságnak, amelyből ez a leszármazó született, a megtámadott ajándékozási jogügylet létrejöttekor már érvényesen fennállani kellett, mert a korábban tett ajándékozás, mind a családalapítást megelőző cselekmény, nem vonható örökhagyónak ama vagyonjogi rendelkezései alá, amelyekre nézve a családalapítással járó természetes következmények már korlátoló hatással vannak. Ezeket a jogszabályokat a jelen esetre alkalmazva — kétségtelen, hogy a felperes a panaszolt vagyonátruházás megtámadására kereshetőségi joggal nem bir, mert az ő örökbe fogadtatása — amely a törvényes házassággal az öröklési képesség tekintetében egy tekintet alá ns;k. — a sérelmes ajándékozás után évek