Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

102 Család jog jából a házasság felbontatott, vétkesnek nyilvánítandó. A 90. §. szerint pedig a házasság felbontása esetében a nem -vétkes nőt a vétkesnek nyilvánított férj eltartani köteles. Ezen törvényes rendelkezésekből kétségtelen, hogy valamint a bontó ok és vétkesség kérdése, ugy a nőtartás iránti jogosultság kérdése is, olyan szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy csakis egységesen bírálhatók el. Ha tehát az alsóbiróságbk által hozott bontó ítéletek olyan lényeges hiányokban szenvednek, vagy annyira beleütköznek házassági jogunk alapelveibe, hogy azokat a bontás jogkövetkezményeinek megállapításánál — melyek felebhezés tárgyát képezik — alapul venni nem lehet, akkor a Curia a dolog természeténél fogva nincs korlátozva a feleknek a per főtárgyára vonatkozó megnyugvása által abban, hogy döntő bírálatát a tárgy szoros összefüggésénél fogva magára a törvénybe ütköző bnntó ítéletre is ki ne terjeszsze. A Curia állandó gyakorlata a házassági bontó pereknek álcár fö-. akár pófeskn általi eldöntését soha meg nem engedte, amely a biró belátása hehiett a félnél: alriratára bizza az [attól teljesen függetlenül megítélendő bontás kérdésénei: eldöntését és a közjogi szempontot egészen a magánfél akaratának rendeli alá. A jelen esetben a felperes esküje döntené el, hogy melyik fél oldalán van a bontó ok: feltételes bontást azonban törvényeink nem ismernek, az ily újítás nyilván megengedhetetlen elemeket vinne be a házassági jogszolgáltatásunkba, mely csak arra volna alkalmas, hogy annak szilárd alapjait megingassa. A bontó Ítéletben kétségen kívül kell megállapítva lenni annak, hogy a házasság kinek hibájából bontatik fel és melyik fél a vétkes? Ezeket nem lehet az ítélet után bekövetkező és bekövekezhető -körülményektől függővé tenni és függőben hagyni, mert a bontó Ítélet bizonvtalanságot és kétségeket nem tür meg. (C. 1909 clecz. 15. 4032. sz.') Házassági válóperekben a kötelék felbontását illetöles főeskü általi bizonyításnak helye nincs. C. 1699/88. sz. fGr. IV. 312. 1.) Ha a kereset a házasság megsemmisítésére iránvoztatik, a bíróság ezen kereseti kérelemhez tartozik ragaszkodni és ha ettől eltéröleg a házasságot íelbontia, semmiséget követ el. C. 310/83. sz. fGr. IV. 348. 1.) A házassági • szerződés érvényessége és hatálya mindaddig meg nem szüntethető, amig a most is fennálló házassági kötelék érvényességének, illetve felbontásának kérdése eldöntve nincs. C. 975/96 (Gl, IT. 1. 103. ].; (77. §.) Aki házastársát jogos ok nélkül elhagyta, elleno alaptalanul bontó pereket indított, ezen idő alatt egy idegen nővel benső szerelmi viszonyt folytatva együtt lakott: maga tette erkölcsileg lehetetlenné nejére nézve az együttélést és nem követelheti a házassági törvény 77. 5-ának a) pontja alapján a házasság felbontását azért, mert neje az életközösséget nem állította vissza.