Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 207., 215. §§. 83 hogy a Btk. 178., 184., 185., 186., 187. §§-ai eseteiben a bűnvádi eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekmény elkövetése után 30 nap alatt a bíróságnál feljelentetett, az 1899. évi XV. t.-czikk 173. §-ának 2. bekezdése akként módosítja, hogy ez a határidő, amennyiben a kérdéses választás iránt az eljárás a képviselőház vagy a Curia előtt megindittatott, ezen eljárás befejezésétől számíttatik; tekintve, hogy a jelen esetben éppen az a vitás kérdés, hogy a polgárok választói joga ellen elkövetett vétség miatt vádolt vádlottaknak a cselekménye a bíróságnál a törvényben meghatározott határidőn belül feljelentetett-e, s ennek daczára a tábla annak a lényeges körülménynek a megállapítását mellőzte, amely alapul szolgálhat a vitás jogi kérdés eldöntésére; tekintve, hogy ezek szerint a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában körülirt anyagi semmiségi ok forog fenn, de a büntető törvény megfelelő rendelkezésének alkalmazása a fenti lényeges körülmény megállapítása nélkül még helyt nem foghat: a táblának ítélete az összes vádlottakat s mindkét bűncselekményt illetően a kapcsolatnál fogva meg volt semmisítendő s a tábla uj eljárásra, megfelelő ténymegállapításra s uj ítélethozatalra volt utasítandó. (1907. évi november hó 27-én. 9118. sz.) Btk. 207. §. 158. Megtévesztésre alkalmatlan pénzhamisítványok készítése sem csalás. C.: A Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára alapított semmiségi panaszok azért használtattak, mert a 20 koronás bankjegyhamisitványok oly rosszul sikerültek, hogy azok hamis volta egyszerű emberek által azonnal felismerhető, s így már az eszköz alkalmatlan volta is kizárja a bűncselekmény megállapítását. Azonban a tábla jogilag nem tévedett, midőn bűncselekmény tényálladékát látta fenforogni, mert a vádlottnak a 20 koronás bankjegyeket, tudva azok hamis voltát, szerezték meg és illetve azokat különböző helyen és időben tényleg forgalomba hozták, a bűncselekmény fenforgására nézve pedig lényegtelen az a körülmény, hogy azok jól vagy kevésbbé jól sikerültek. (1907. évi deczember 28-án. 9955- sz.) Btk. 215. §. 159. Lényeges körülmény. C.: A kir. tábla azt a tényt fogadta el valónak, hogy vádlottnak azon hit alatt tett vallomása, hogy a kereseti ingatlanokra vonatkozólag vádlott birtokában zálogszerződés nincs, nem is volt, ilyent meg nem semmisített, sem annak hollétéről nem tud, hamis, azonban vádlottat mégis felmentette a vád alól azért, mert a polgári perben ügydöntőnek nem a vádlott által vallott körülményeket találta, hanem a más tanúvallomások alapján megállapított azt a kö6*