Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 165. §. 71 bályok szerint a pénzügyőri közegek elöljárójuk hivatalos hatáskörébe eső parancsainak feltétlenül engedelmeskedni tartoznak; F. M. fővigyázó és az annak segítségére siető T. L. hivatalos kötelességüket teljesítették tehát akkor, mikor W. E. adótárnok, mint elöljárójuk meghagyásának engedelmeskedtek, a hatósági közegnek hivatalos eljárásában való tettleges bántalmazása pedig a Btk. 165. §-ában meghatározott hatóság elleni erőszakot megállapítja. (1907. október 2-án. 7758. sz.) 132. Hatós. e. e. szóbeli fenyegetéssel. A járásbíróság F. I. bírósági végrehajtót kiküldötte, hogy vádlott ellen végrehajtást foganatosítson, a végrehajtó L. J. községi esküdttel, mnt becsüssel megjelent vádlott házánál s midőn kiküldetése czélját vádlottnak megmagyarázta, ez azt mondotta, hogy: „összetöri, aki a szobába be mer menni", erre a végrehajtó s a becsüs eltávoztak s a csendőrség igénybe vételével csak később foganatosították a végrehajtást; vádlottnál a kérdéses alkalommal bot és kés volt. C.: Minthogy eme tényállásból az állapitható meg, hogy vádlott oly magatartást tanúsított a bírósági végrehajtóval szemben, hogy fenyegetése a fenforgott körülményeknél fogva alkalmas volt arra, hogy a fenyegetett személyben a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen s eme veszélyes fenyegetés által vádlott a bírósági végrehajtót a bíróság meghagyásának végrehajtásában megakadályozta: ez a tett a Btk. 165. §-ában meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettének az ismérveit kimeríti. (1907. évi október hó 31-én. 8471. sz.) 133. Kődobás a Btk. 165. §-a alá esik, ha nem talált is. C.: Vádlott a hivatalos eljárásban levő csendőröket kővel megdobálta, ez a tette pedig megállapítja a hatóság elleni erőszak bűntettének tényálladékát, teljesen közömbös lévén, hogy a kődobás tényleg találta-e vagy nem a csendőrség valamely tagját, mert a hatóság elleni erőszak büntette nem pusztán a bántalmazás által követhető el, hanem erőszakoskodás és fenyegetés által is; a kődobálás az elkövetés ezen módjainak megfelel. Olyan tényt pedig nem fogadott el a tábla valónak, amelyből arra volna következtetés vonható, hogy V. M. a vádbeli tettet öntudatlan állapotban követte volna el. (1908. évi január 30-án. 733.) 134. Erőszak esetén vádlott nem védekezhetik azzal, hogy a követelés a végrehajtáskor ki volt fizetve. C.: Sértett felettes hatóságának meghagyása folytán legelőbérhátralék behajtása végett, tehát hivatalosan járt el, midőn vádlott őt veszélyesen fenyegette és bántalmazta s vádlott sértetten nem véletlenül, hanem szándékosan okozta a vád alapjául szolgáló testi sértést, az az állítólagos körülmény pedig, hogy a követelés a zálogolás idejében már ki volt fizetve, az eljárás hivatalos jellegét meg nem szünteti; a tábla nem tévedett, midőn vádlott cselekményében,