Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

198 Bp. 382., 383. §§. lyamodását csak a felebbviteli főtárgyalás megtartása után rendelte a Curiához felterjeszteni; mert szerinte a felebbviteli főtárgyalás addig megtartható nem volt, mig el nem dől az a kérdés, vájjon joga volt-e neki az elsőfokú bíróság ítélete ellen felebbezni vagy sem. C: Azonban R. O.-nak ez a felfolyamodása nem alapos. Mert a Bp. 380. §-a szerint a felfolyamodásnak csak azokban az esetekben van felfüggesztő hatálya, melyekben ezt a törvény kifejezetten kimondja, a szóban forgó eset pedig ezek közé nem tartozik. Ez okból és tekintettel a Bp. 408. g-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezésre is helyesen járt el a tábla, mikor a bejelentett felfolyamodás miatt a már elrendelt és kitűzött felebbviteli főtárgyalás megtartását fel nem függesztette. Mindkét felfolyamodást tehát, mint alaptalant, a Bp. 379. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítani kellett. (1908. ápr. 8. 2712. sz.) Bp. 382. §. 373. Indokolás ellen nincs semmiségi panasz. C: Minthogy a Bp. 382. g-ának a rendelkezése a semmisági panaszra nézve alkalmazást nem nyer, amennyiben a Bp. 430. §-ának 3. bekezdésében erre a szakaszra hivatkozás nem történik, igy tehát az ítélet indokolása semmiségi panaszszal meg nem támadható. (1908. márcz. 4. 1719. sz.) Bp. 383- ft. 374. A védő vádlott terhére semmiségi panaszra nem jogosult. C: Tekintve, hogy védők indítványa, mely szerint a jelen bünper a Btk. 306. §-ában meghatározott halált okozó súlyos testi sértés bűntettének elbírálására illetékes esküdtbirósághoz tétessék át, nyilván vádlottak sérelmére szolgál, amennyiben a Btk. 308. §-a alapján megállapított s többek bántalmazásából oly módon származott halált okozó súlyos testi sértés, hogy ki nem tudható, ki, vagy kik okozták azt, csak három évig terjedhető börtönnel és 400 frtig s illetve 800 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, holott a Btk. 306. §-a alapján kimondott halált okozó súlyos testi sértés tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő, a közvédők pedig vádlottaknak általuk képviselt érdekei sérelmével perorvoslat használatára jogosítva nincsenek; végül tekintve, hogy a tábla főtárgyalásán M. M. vádlott jelen volt s igy a tábla határozata perorvoslat bejelentése czéljából e vádlott védőjének kihirdetendő sem lett volna, az ennek daczára foganatosított kihirdetés pedig a védő semmiségi panasz használatára való jogosultságának megállapítására nem szolgálhat; mindezeknél fogva a bejelentett semmiségi panaszok mint nem jogosultak részéről bejelentett perorvoslatok, a Bp. 437. §-ának 3. bekezdéséhez képest vissza voltak utasitandók. (908. febr. 25. 1480.)