Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

192 Bp. 361. §. séget megszüntető körülményt képez: a Bp. 359. §. értelmében arra nézve külön kérdést kellett feltenni. Ez az intézkedés tehát nemcsak felesleges nem volt, de az id. §-nak parancsoló rendelkezésén alapult. Minthogy végül a Bp. 574. §. 1. bekezdése szerint a vád alapjául szolgáló sajtóközlemény nem szószerint, hanem annak a vádiratban megjelölt szavaira való utalással veendő fel a főkérdésbe, az esküdtbíróság törvényszerűen járt el, midőn a főkérdést igy szövegezte. (1907. szept. 24. 75826 sz.) 364. Ha az, hogy a sértett bántalmazta vádlottat, felhozatott: az erős felindulás stb.-re indítványozott különkérdés felteendő. A Btk. 307. §-ának 2. bekezdésében foglalt esetre nézve indítvány ellenére nem intéztetett kérdés az esküdtekhez. Az esküdtbíróság azt az indítványt azzal az indokolással utasította el, hogy a vádlottnak az elhalt részéről közvetlenül a tett előtt történt súlyos bántalmaztatása tekintetében a főtárgyalás folyamán semmi oly adat nem merült fel, mely alkalmas lett volna arra, hogy a vádlott lelkületére súlyosan hasson. C: Az esküdtbiróságnak ez az álláspontja téves; mert a vádlott a főtárgyaláson felhozta, hogy a sértés folytán meghalt személy őt közvetlenül a tett előtt megtaszította s torkon ragadta; annak a kérdésnek eldöntése pedig, hogy ez a bántalmazás jogtalan és súlyos volt-e, továbbá, hogy a vádlott erős felindulását ez okozta-e s a vádlott a cselekményt ebben az erős felindulásiban rögtön követte-e el, a Bp. 359. §-ának 1. bekezdése szerint az esküdtek hatáskörébe tartozik. Megsértette tehát az esküdtbíróság a kérdések feltevésénél a Bp. 359. §-ának azt a parancsoló rendelkezését, mely szerint az olyan okra nézve, mely enyhébb büntetési tétel alkalmazását vonja maga után, az esküdtekhez kérdést kell intézni. (1908. márcz. 12. 1977.) Bp. 361. §. 365. Törvényből merített ok. C.: A vádlottaknak a védők által okul felhozott megittasodása a kérdés feltételére alapul már azért sem szolgálhatott, mert a megittasodás az erős felindulásnak nem az az esete, mely a Btk. 307. §-ában megállapított bűncselekmény elemét képezné, mivel ehhez az a körülmény kívántatik, hogy az erős felindulás kapcsolatban legyen a sértett jogtalan magatartásával, mire nézve pedig a jelen esetben egyáltalában nincs valamely tény vagy adat megállapítva. (1907. jul. 2. 633. sz.) 366. Jogtalan súlyos bántalmazásra csak akkor tehető fel kérdés, ha erre valló körülmények merültek föl. C: Minthogy a Btk. 306. §-ába ütköző bűncselekménynek a Btk. 307. §-ának 2. bekezdése szerinti minősítése akkor foghat helyet, ha a sértett erős felindulását az okozta, hogy a sértés folytán meghalt személy a tettest vagy hozzátartozóit jogtalanul súlyosan