Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Bp. 359- §• csak akkor érvényesítheti, ha kétségtelen, hogy az érdekeinek sérelmével járt, ez az eset pedig nem forog fenn, mert ama körülménynek a kérdésbe foglalása a vádlott érdekeit nem érintette: a semmiségi panasznak ide vonatkozó részét mint alaptalant a Bp. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében el kellett utasitani. (1907. nov. 5. 8561. sz.) 362. Kérdés rablás esetén. C: A Btk. 344. §-ába ütköző rablás bűntettének egyik lényeges tényálladéki ismérve, hogy a birtokosától vagy birlalójától a fentebbi módon és czélból elvett ingó dolog a tettesre nézve idegen legyen. Rablás hüntette miatt emelt vád esetében tehát a Btk. megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása végett szükséges annak a megállapítása is, hogy a tettes által elvett ingó dolog reá nézve idegen volt-e vagy sem? Ez a kérdés pedig a jelen esetben eldöntetlenül maradt, mert az esküdtbíróság figyelmen kivül hagyva a Bp. 355. §-ának 2. bekezdését, a törvényben meghatározott fentebbi alkotó elemet az esküdtekhez intézett főkérdésekbe nem foglalta bele. (1908. jan. 9. 173. sz.) Bp. 359- §• 363. A valódiság bizonyítása büntethetőséget megszüntető ok. Adebreczeni tsz.:K. M. iskolai tanitó vádlottat, minthogy az esküdtek az elibük terjesztett következő kérdésre: ,,Bünös-e K. M. abban, hogy a ,,Debreczeni protestáns lap"ban „Közéletünk" czimü rovatban közzétett czikknek a vádiratban megjelölt szavaival mint szerző Sz. Gy. magánvádlóról olyan tényeket állított, melyek valódiságuk esetén Sz. Gy. ellen a büntető eljárás megindításának okát képeznék, vagy őt a közmegvetésnek tennék ki?" nem-mel válaszoltak, minek folytán a következő kérdésre: ,,K. M. az első kérdésben felhívott, a vádiratban megjelölt és vád tárgyává tett állitások valódiságát bizonyitotta-e?" a felelet szüksége elesett és a kérdést nem tárgyalták, a Btk. 258. §-ába ütköző s a 259. §-a szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt ellene emelt vád alól a Bp. 373. §. alapján felmentette. C.: A Bp. 355. §. értelmében a főkérdést azon tényállás és törvény szerint kell feltenni, amelyen a vád alapszik. Jelen esetben a vád tárgya a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás volt, a cselekmény tényálladéki eleméül pedig fegyelmi eljárás megindítását az id. §. kifejezetten nem jelöli meg; de különben is a fegyelmi eljárás, mint büntető természetű, a bűnvádi eljárás fogalmában benfoglaltatik. A vádbeli cselekménynek büntethetősége az állított tények bizonyíthatósága esetén a Btk. 263. §. utolsó bekezdése szerint attól függ, hogy vádlott az állítás valóságát bebizonyitja-e vagy nem. Minthogy jelen esetben e bizonyításnak helye volt és az meg is engedtetett, ily esetben pedig a valódiság bebizonyítása a büntethető-