Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

V. Bűnvádi eljárás. 1896: XXXIII. t.-cz. — Bp. Bp. 7. §. 321. Praejudicialis kérdés hamis tanuzásnál. C: Az a kérdés, mely a bűnösség fokával és a büntetés kiszabásával áll összefüggésben, vájjon t. i. a hamis vallomás a polgári perben tényleg az anyagi igazság kiderítése vagy meghamisítására mennyire volt befolyással, legfeljebb arra szolgáltathat alapot, hogy a büntető bíróság az ítélet hozatalt a polgári per befejezéséig felfüggeszsze. (1907. nov. 8. 6649. sz.) Bp. 13- §• 322. A Btk. 177. §-a esetén a mukaadó mindig sértett. C: Midőn L. I. sértett munkája végeztével a műhelyből kiment, a vádlott és még két ismeretlen faesztergályos segéd L. I. munkás ellen, munkabér felemelése végett erőszakot követett el és annak testét szándékosan tettleg bántalmazta az által, hogy azt, a sértettet megtámadták és „sztrájktörő" kiáltások közt agyba-főbe verték s késsel vagy más kemény tárgygyal a fején nyolcz napon belül gyógyult sérülést okoztak; H. I. vádlottnak ez a tette nemcsak azért, mert a Btk. 177. §. rendelkezése szerint a munkabér felemelése vagy leszállítása miatt valamely munkás ellen elkövetett erőszak, e §. alá esik. hanem még annálfogva is megállapitja bűncselekmény tényálladékát, mert ez az erőszak mindenesetre a munkaadóra is kihatván, ez irányban is elkövetettnek tekintendő. (1907. márcz. 19. 2763. sz.) 323. Vasúti vállalat a Ktk. 111. §-a esetében lehet sértett. P. J. a feljelentés szerint tehenét felügyelet nélkül hagyva, a tehén a vasút pályatestére, illetőleg vágányai közé került és a vonat által elüttetett. P. J. az ellene ezen feljelentés folytán a Ktk. in. §-a alá eső testi épség elleni kihágás miatt folyamatba tett bűnvádi ügyben azzal védekezvén, hogy őt a tehénnek őrizet nélkül hagyása tekintetében gondatlanság nem terheli, az ügyészségi meg-