Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)
Btk. 420., 437. §§. nem képez büntetendő cselekményt és hogy ez a vádlott a kir. tsz. által a Btk. 416. §-ának 4. p.-ba ütköző vétkes bukás vétségében való részesség miatt a törvény megsértésével Ítéltetett el. Btk. 420. §. 290. Közhivatali irattárban őrzött okmány kicsempészése a Btk. 420. §-a alá esik. Vádlott a debreczeni törvényszék polgári osztályának irattarában elhelyezett, tartalma szerint ügyvédi dijlevélnek tekintendő eredeti levelet 1903. évi július hó 8-án engedély nélkül kivette és mással kicserélte. C: Habár ezt a levelet a S. Gy. panasza folytán, behajtott pénzek kiadása és iratok visszaszolgáltatása iránt folyamatba tett eljárás során, maga vádlott csatolta be az ügyiratokhoz és habár ez az ügyvédi dijlevél vádlott javára tartalmaz kötelezést, mindazonáltal vádlott ezen dij levéllel a panaszos ügyben eljáró törvényszék 1903. évi június hó 10-én kelt határozatának meghozatala után szabadon nem rendelkezhetett, mert a törvényszék ezen határozatával már elrendelte, hogy a levél tartalmának megváltoztatása okából fenforogni látszó magánokirathamisitás miatt a debreczeni ügyészséghez áttétessék, a levél kivétele tehát jogtalan volt. Minthogy pedig nyilvánvaló, hogy vádlott az eredeti levelet a büntető eljárás meghiúsítása czéljából csempészte ki a közhivatali irattárban levő iratok közül, s azt vissza nem szolgáltatta, mi által azt a bűnvádi eljárás elől elvonta, s minthogy ily helyzetben a dijlevél kicsempészése és hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi szempontból a jogtalan megsemmisítéssel egyenlő tokintet alá esik: annálfogva a vádlott cselekménye a Btk. 420. §-ában meghatározott, közhivatali irattárban őrzött okmány jogtalan megsemmisítése vétségének összes alkotóelemeit kimeríti. (1907. decz. 5. 9307. sz.) Btk. 437. §. 291—292. A Btk. 437. §. 1. bek. és a 290. §. anyagi halmazata forog fenn, ha nem a vasúton levő személy halála okoztatott. Vádlott a kocsijába fogott lovat hajtva, útközben ittas állapotban elaludt s így a vezetés nélkül maradt ló a kocsival a sorompó nélküli vasúti átjárónál a vasúti pályatestre ment, ahol az ugyanakkor odaérkezett vegyesvonat által a kocsi elüttetett s a rajta ülő G. J. vádlott és P. G. a kocsiból kilökettek ugy, hogy P. G. a vasúti kocsik alá kerülve elgázoltatott és nyomban meghalt, s maga vádlott is súlyos sérelmet szenvedett, a vasúti váltó az ütközés folytán összetörött, a hóeke pedig megrongálódott. C.: Eme tények figyelemmel a Btk. 437. és 290. §-ára bűncselekmény tényálladékát megállapítják: a semmiségi panasznak a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára fektetett része azonban alapos, mert a