Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 416. §. 149 4. pontjában körülirt vétkes bukás vétsége miatt mint tettest, Seb. Zs. vádlottat pedig mint bűnsegédet itélte el. Ezt az ítéletet a kir. ügyész a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában megjelölt anyagi semmiségi okból a cselekmény minősitése miatt, továbbá dr. W. S. ügyvéd D. S. csődtömegének gondnoka mint sértett a magánjogi igények és költségek tárgyában felebbezvén, a T. jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnösség megállapítására vonatkozó nem felebbezett részét érintetlenül, egyéb íelebbezéssel megtámadott rendelkezéseit pedig hh. C. (Jeé.): A trencséni kir. tsz. a törvényt megsértette. A büntető törvénykönyvnek a csalárd és vétkes bukásra vonatkozó rendelkezései a vagyonbukottnak olyan tetteit és mulasztásait sújtják büntetéssel, melyek az összhitelezök kielégítésére szolgáló vagyon kevesbitése vagy a vagyoni állapot felfedezésének megnehezítése által a hitelezők követelési jogait sértik vagy veszélyeztetik. A hitelezők jogainak megsértése vagy veszélyeztetése forog fenn a vétkes bukás vétségének a Btk. 416. §-ánaik 4. pontjában meghatározott esetében is, melyben a törvény büntetést szab arra a vagyonbukottra, aki miután fizetésképtelenségét tudta, a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára egy vagy több hitelezője a többiek megelőzésével kielégítéshez jut, az összes hitelezőknek a csődeljárás czélját képező egyenlő mérvben való kielégítése lehetetlenné válik, mi végeredményében nem egyéb, mint a fedezetet nyert hitelező kedvezményezése, mely azonban már csak azért nem állapítja meg a csalárd bukás bűntettének a Btk. 414. §-ának 3. pontjában körülirt elkövetési cseiekedetét, mert ez a hitelezők megkárosítására irányzott czélzatot tételezi fel. Ámde a törvény a 416. §. 4. p. alá eső vétkes bukás vétségeért csak a vagyonbukottat bünteti, mert csak a fizetésképtelenségibe jutott adósnak törvényes kötelessége, hogy minden olyan tett vagy mulasztás elkövetésétől tartózkodjék, mely az összes hitelezők követeléseinek egyenlő kielégítését lehetetlenné teszi; ellenben az egyes hitelezővel szemben oly kötelezettség, melynél fogva a többi hitelezők érdekeit megóvni tartoznék, nem áll fenn; az egyes hitelező tehát, aki, habár tudva az adós fizetésképtelenségét, a csődtörvény beadásának ez által történt elmulasztását felhasználja arra, hogy követelését biztosítja és az adós vagyonára zálog- vagy megtartási jogot nyer, csak jogával él és mások jogait nem sérti és ezért sem a Btk. 416. §-ának 4. p. alapján, sem más czimen büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Ebben az esetben a Btk. 416. §-ánalk 4. pontjában meghatározott vétkes bukás vétségében való részesség azért sem foroghat fenn, mert a Btk. 69. §-ának 2. pontjában körülirt bünsegély a bűntett vagy vétség elkövetésének szándékos előmozdítását vagy könynyitését tételezi fel; már pedig a hitelező jelzett ténykedése a vagyonbukott mulasztásának szándékos előmozdítását nem foglalja magáiban. Nyilvánvaló ezekből, hogy a Sch. Zs. vádlott terhére rótt tett