Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)
Btk. 355- 8135 lott által a már kifizetett bluz visszatartásával kilátásba helyezett vagyoni kárositás, a sértett cseléd voltát tekintve, csekélysége mellett is alkalmas lehetett volna ama befolyásolásra; minthogy ezek szerint a vádlott a sértettet fenyegetéssel kísérelte meg a szoknya megvételére kényszeríteni s ezt azon czélból tette, hogy a vétellel vagyoni hasznot szerezzen, a vagyoni haszon szerzésének ez a módja pedig jogtalan: a cselekmény a Btk. 350., 352. és 65. §§. szerint bűncselekmény. (1908. május 7. 3522. sz.) Btk. 355. §. 259. Sikkasztást követ el a munkás, ha a javítás végett átadott dolgokat munkabérének kielégítése végett önhatalmúlag elidegeníti. A dolog értéke akkor is irányadó a minősítésnél, ha vádlott azt nem ismerte. C: Az a körülmény, hogy a sértett a vádlottnak javítás végett átadott képeket többszöri sürgetésre sem vitette el a vádlottól, valósága esetén sem jogosította fel vádlottat arra, hogy a képeket munkadija fejében önhatalmúlag eladja; midőn tehát azokat a v. eladta, birlalatában volt idegen ingó dolgokat jogtalanul idgenitett el; ez pedig a Btk. 355. §-a szerint bűncselekmény, illetőleg mert az eltulajdonított dolog értéke a minősítésnek kizárólag tárgyi feltétele; midőn tehát a törvény a súlyosabb minősítést az eltulajdonított dolog értékétől teszi függővé, azt fejezi ki, hogy a tettes felelőssége már pusztán az elvett dolog értékének nagyobb voltánál fogva súlyosabb, ennélfogva a tábla nem tévedett, midőn a cselekményt az eltulajdonított dolog értékére való tekintettel bűntettnek minősítette. (1907. október 9. 7927.) 260. Elszámolási viszony a sikkasztást nem zárja ki. C.: Az elszámolási viszony a sikkasztás tényálladékának megállapítását még ki nem zárja, hanem amennyiben a magánjogi kérdés eldöntése nélkül meg nem állapitható, hogy forog-e fenn bűncselekmény és milyen: az esetben a Bp. 7. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezés alapján ebben a kérdésben is a bűnvádi perrendtartásban szabályozott eljárás szerint határozzon. Egyedül abban az esetben jogosított az érdekeltek egyikét külön eljárásra utasítani és ennek az eljárásnak az eredményét bevárni, ha az ily természetű kérdés csak hosszabb eljárás alapján bírálható el. (Bp. 7. §-ának 3. bekezdése.) Minthogy pedig a tábla a vádlottak által fennforgónak állított elszámolási viszonyt vizsgálat tárgyává tevén, tényként megállapította, hogy vádlottak a sértettől megőrzés végett hiánytalanul kézhez vett 1600 és 4000, összesen 5600 koronával szemben maguk is csak 4095 korona ellenkövetelést számítottak fel: minthogy a tábla meg ennek a 4095 korona felszámított ellenkövetelésnek 890 koronán felüli részét sem fogadta el jogosnak és fennállónak; minthogy megállapította a tábla azt is, hogy a vádlottak kije-