Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

130 Rtk. 336., 338. §§. lottnak a sértettnél rendes fizetése nem volt, s amikor dolgozott, akkor sem kapott fizetést, hanem amire szüksége volt, azzal bőven elláttatott, helyesen állapította meg azt, hogy v. a vádibeli cselekmény elkövetése idejében nem állott sértettnek szolgálatában, s ehhez képest a kir. tábla nem volt jogi tévedésben akkor, amikor a bűncselekményt nem a Btk. 336. §. 7. pontja szerint minősítette. (1907. decz. 28. 9893. sz.) 250. Gyári munkás, kinek bére naponkénti összegben van megállapítva, a 336. §. 7. pontja szerinti „szolgálati viszony"-ban állónak tekintendő, ha csak felmondás mellett bocsátható el. Temesvári T.: A v. által beismert lopás elkövetésének idején az O. M. V. A. aninai vasgyártelepén mint gyári munkás szolgálatában állott s igy v.-nak a törv. eseteken kívül felmondás nélkül való elbocsátásának lehetősége ki volt zárva; s minthogy az a körülmény, hogy v.-nak munkabére nem hosszabb idő szerint, hanem napon'kint, naponkénti 1 korona 20 fillérben megállapittatott, a szolgálati viszony állandóságán mit sem változtat, mivel az 1884. évi XVII. t.-cz. in. és 88. §. szerint a bér kérdése, mint a gyáros és a gyári munkás közti viszonyra vonatkozó körülménv a szerződő felek közt szabad egyezkedés tárgyát képezi s minthogy ekként v. akkor, amikor szolgálatadójától a 10 korona 52 fillér értékű vasárut elidegenítette, a szolgálatadó állandó szolgálatában állott: az elsőbiróság tévedett abban, hogy a bűncselekményt a Btk. melyik rendelkezése szerint kell minősíteni, minélfogva ítéletét megsemmisíteni kellett. C\: A semmiségi panaszt elutasítja. (1908. ápr. 29. 3271. sz.) Btk. 338. §. 251. A Btk. 338. §-a alkalmazandó akkor is, ha vádlott előzően a Btk. 85. §-ának 4. pontja értelmében vétség miatt rendőri büntetéssel volt büntetve. C: Tekintve, hogy a Btk. 338. §-a a rablás, lopás, sikkasztás, vagy az orgazdaság büntette, illetve vétségért kimért büntetés neme tekintetében különbséget nem tesz és csak az emiitett bűncselekményért kiszabott büntetések végrehajtását kívánja ahhoz, hogy a már igy két izben büntetve volt vádbeli tette ezen szakasz rendelkezései alá foglalható legyen, az a körülmény pedig, hogy a vétségeket képező bűncselekmények miatt vádlott a Btk. 85. §-a 4. pontjának kivételes rendelkezései szerint elzárással volt büntetve, megállapított cselekményei minőségét meg nem változtatja, de meg sem változtathatja, mert a Bt'k.-ben foglalt rendelkezések meg nem engedik azt, hogy a vétséget képező cselekmény kihágássá minősíttessék: a tábla nem tévedett, midőn a vádlott tettét a Btk. 338. §-a alá foglalva azt lopás bűntettének minősítette. (1908. febr. 13. 1098. sz.)