Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 336. §. 129 karói korhadtak, á füzfavesszöfonat is korhadt vesszőkből állott s ennek folytán a kerítés a legkisebb nyomásnak is engedett. C : A megállapított tényekből kétségtelen, hogy vádlottak az elvételt bekerített helyen követték el, ahova a kerítésnek kibontása után, vagyis betörés utján jutottak a vádlottak, ez a cselekményük tehát, mivel a kerítés anyagának korhadt volta a betörés fogalmát meg nem szüneti, a Btk. 333. §-ába ütköző és a 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettét valósítja meg. (1907. okt. 31. 8473. sz-) Btk. 336. §. 7. p. 247. A felfogadott cseléd, mig szolgálatát meg nem kezdi, nem esik a 336. §. 7. pontja alá. C.: Minthogy a T. azt a tényt fogadta el valónak, hogy sértett a vádlottat juhásznak fogadván fel, vádlott a cselekményét a szolgálat teljesítési helyére való utazás közben követte el, s minthogy a bíróság ebből helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a megérkezés és a juhok átadása előtt, a Btk. 336. §-ának 7. pontjában, illetve a Btk. 343. §-ában körülirt szolgálati viszony megkezdettnek és vádlott a sértett szolgálatában állónak nem tekinthető: nem tévedtek az alsófoku bíróságok, midőn vádlott cselekményét a Btk. 336. §-ának 7. pontja szerint nem minősítették s ebből folyóan a Btk. 343. §-ának megfelelően, a magáninditványt a vád emeléséhez szükséges feltételnek nem tekintették. (1907. szept. 24. 7589. sz.) Btk. 336. §. 7., 8. p. 248. Ugyanazon uszályhajón, külön szobában lakó és külön étkező egyének egymással sem házközösségben, sem közös háztartásban nincsenek. C.: Vádlott a vele a Dunagőzhajózási társaságnál s annak a pozsonyi állomásán ugyanazon uszályon alkalmazott, de külön szobában lakó és külön háztartásban élő S. F. révkormányos szobájából tulajdonított el jogtalanul a sértett zárt szekrényeinek hamis kulcscsal történt felnyitása után 1905. év folyamán folytatólagosan összesen mintegy 200 korona készpénzt. Helyes az a jogi következtetés, hogy vádlott cselekményében a Btk. 336. §-ának sem a 7., sem a 8. pontjában meghatározott minősítő ténykörülmények fenn nem forognak s hogy az a Btk. 343. §-a alá nem esik. (1907. okt. 19. 7916. sz.) Btk. 336. §. 7. p. 249. Nem tekinthető a sértett szolgálatában állónak vádlott, ha rendes fizetése nem volt, hanem csak amire szüksége volt, azzal ellátták. C.: A Bp. 385. §. 1. b) pontra alapított panasz azért alaptalan, mert a kir. tábla a valónak elfogadott ama tény alapján, hogy vádDöntvénytár. 9