Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

128 Btk. 336. §. A zafirkövcket tartalmazott postaküldemény a feladó W. B. előadása szerint azonban csupán egy papirdobozból állott, mely vászonpapirba takarva 4—6 pecséttel volt lezárva: az ilyen cso­magnak felbontása pedig nem tekinthető oly fizikai akadály erőmüvi legyőzésének, mely a Btk. 336. §-ának 3. pontjában leirt módon való eltulajdonítást állapítaná meg, miért a cselekmény csak a Btk. 334. §. és 336. §. 9. p. szerint volt minősítendő. (1908. ápr. 14. 3147. sz.) C: Hh. (1908. jun. 16. 4649. sz.) 243. Homok eltávolítása ól alól betörés. C: Tekintettel arra a körülményre, hogy a fenforgó esetben a sértettnek kérdéses ólja, habár az fenék nélkül, csak homokra volt felállítva, annak fogalmi meghatározásánál fogva kétségtelenül megőrzésre szolgáló zárt készületnek tekintendő, s midőn vádlott­nak a megállapított tényállás szerint az ólnak épitő anyaga gya­nánt részben használt homokot az alól az ól alól kiszedvén, ezáltal az ólon rést nyitottak, melyen keresztül a sertést kihúzták: a vád­lottnak ez a cselekménye a Btk. 336. §-ának 3. pontja alá esik. (1908. máj. 5. 3449. sz.) 244. Ajtó felnyitása a zár nyelvének kézzel való visszanyo­mása által betörés. C: R. M. vádlott sértett zárt bolthelyiségébe való behatolha­tás végett az ajtót a zár tolója nyelvének kézzel való visszanyo­mása által felnyitotta, minthogy pedig az ajtózárnak ily erőszakos módon való kinyitása a betörésnek, mint rninősitő körülménynek ismérveit tünteti fel: vádlottak cselekménye a Btk. 336. §-ának 3. pontja szerint lopás bűntettének minősül. Ezekhez képest a vád­lottak érdekében bejelentett semmiségi panaszt a Bp. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. (1908. jun. 2. 4225. sz.) 245. A betörés magában tettestársi elkövetés. C.: R. M. vádlott az elkövetett betöréses lopás tettesévé vált azáltal, hogy az ajtó zárját szándékosan felnyitotta s ezáltal a vád­beli cselekmény egyik lényeges tényálladéki elemét megvalósította; hogy az üzletbe be nem hatolt s a tárgyak elvételében részt nem vett: ezáltal tettestársi minősége meg nem szűnt. (1908. jun. 2. 4225. sz.) Btk. 336. §. 6. p. 246. Betörés korhadt kerítésen át. Sértettnek udvara két méter magas, felső részein füzfavessző­fonattal megerősített karókból álló kerítéssel van körülvéve s az udvarba a vádlottak ugy jutottak, hogy a kerítés karóit kihúzták és ezáltal a két méter magas kerítésen rést nyitottak; a kerítés

Next

/
Oldalképek
Tartalom