Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 336. §. 127 Minthogy pedig a Btk. 336. §-a 3. pontjának r. tétele szerint, tekintet nélkül a lopott dolog értékére bűntett a lopás, ha épületben követtetett el, ahová a tolvaj betörés vagy bemászás utján jutott s a 2. tétel ellenkező rendelkezésével szemben az 1. tétel esetében nem tesz különbséget a cselekmény minősítésére nézve az, hogy a tettes mi czélból hatolt be a bezárt épületbe; ennélfogva a valóknak elfogadott fentebbi tények a Btk. 333. §-ában meghatározott s a 336. §. 3. pontjának 1. tétele alá eső s a 340. és 341. §§-ok szerint büntetendő lopás bűntettének ismérveit kimerítik. Minthogy e szerint a tábla a vádbeli cselekményt tévesen minősítette, ítéletének a cselekmény minősítéséről s a büntetésről rendelkező részét meg kellett semmisíteni s a törvénynek megfelelő ítéletet kellett hozni. (1907. febr. 19. 1649. sz.) 241. Hordó megfúrása. Birtok. C.: B. ö. sértett 1906. október 20-án a B. községben vásárolt egy 654 liter bort tartalmazott hordót, miután annak réseit, melyekben a bor kiszivárgott, faggyus téglaporral betömögette, szállítás végett K. D. vádlottra bízta. K. D. vádlott a reábízott hordót szállítás közben egy vasszeggel megfúrta, abból 24 korona értékű 30 liternyire bort kieresztett s azt jogtalanul eltulajdonította. E tett, figyelemmel arra, hogy sértett az által, hogy a vásárolt, bort elszállítás végett a vádlottra bízta, a bor birtokáról le nem mondott, a Btk. 333. §-ába ütköző és a 336. §-ának 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettét valósítja meg. (1907. decz. 4. 9309. sz.) 242. Vászonba burkolt lepecsételt papirdoboz felszakítása nem feltörés. Budapesti T.: Vádlott ama cselekménye, hogy a W. B. által a budapesti 61. számú postahivatalnál, ajánlott levélként, értékbevallás nélkül feladott, de 1930 K értékű zafirköveket tartalmazott csomagot ennek felvétele után jogtalanul eltulajdonította, a Btk. 333. §-ába ütköző lopás tényálladékát alkotja meg; mert vádlott azon postaküldeményt, mint közhivatalnok vette át a poétán leendő továbbítás végett, tehát hivatalánál fogva és hivatalos elbánás végett tétetett le kezeihez és mielőtt az a vádlott birlalatából további kezelés folytán kivétetett volna, vádlott azt magához vette és az utczán felbontván, a 'benne volt zafirköveket jogtalanul eltulajdonította. Ez a cselekmény tehát a Btk. 462. §-ában irt hivatali sikkasztás tényelemeit meríti ki s tekintve, hogy vádlott a felfedezés megnehezítése czéljából az ajánlott levelekről vezetett naplót is meghamisította, amidőn akként járt el a feladási vevény kiállításánál, hogy a feladásnak a naplóban nyoma ne maradjon: cselekménye a Btk. 463. §-ában meghatározott súlyosabb büntetési tétel alá esnék; megfelelő vád és felebbezés hiányában azonban és mert a cselekménynek az elsőbiróság által elfogadott minősítése a vádlottnak sérelmére nem szolgált, e részben más irányú intézkedés helyt nem foghatott.