Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

n8 Btk. 310., 320, 321. ss. gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségében szintén bűnösnek nyilvánította. (1908. jan. 23. 551. sz.) 219. Sértett gondatlansága. Vádlott kétfogatú kocsijával el akarta kerülni az országúton egyfogatú kocsival előtte haladó sértettet, a sértett akkor gyorsab­ban kezdett hajtani, ugy hogy egyideig a két kocsi egymás mellett haladt, miközben vádlott oly közel hajtott a sértett kocsijához, hogy az útszélen levő karók egyikéhez szorította, ennek következtében a sértett a kocsiból kibukott s 16 nap alatt gyógyult testi sérüléseket szenvedett. C.: Igaz ugyan, hogy a sértett is hifoás annyiban, hogy éppen akkor kezdett gyorsabban hajtani, amidőn a vádlott öt el'kerülendő volt; de minthogy a vádlott a köteles elővigyázat figyelmen kivül hagyásával járt el, midőn a sértett kocsiját a karóhoz szorította s minthogy a büntetendő eredményt maga után vont gondatlanság büntethetősége nem szűnik meg azáltal, hogy az eredmény bekö­vetkezésére másnak, esetleg a sértettnek a gondatlansága is közre­hatott: a semmiségi panaszt, mint alaptalant a Bp. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. (1908. jan. 9. 177. sz.) Btk. 320. §. 220. A Btk. 320. §. nem alkalmazható, ha a leány önként megy el a szülői háztól. C: Bizonyítottnak az a tény fogadtatván el, hogy a rossz bá­násmód miatt a szülői háztól való eltávozásra magát eltökélt P. J. élete 14. évét még be nem töjtött leány, ha előzetes megbeszélés folytán ugyan, de önként szökött el a szülői háztól és ment K. házá­hoz, majd onnan vádlottal R.-ra, nem tévedett a tábla, midőn a Btk. 320. §-ában meghatározott cselekmény egyik lényeges ismérvét ké­pező „elvitel" tényét nem látván fenforogni, a jelen bűnügyet saját hatáskörében bírálta el. (1907. okt. 31-én. 8463. sz.) Btk. 321. §. 221. Hatalombakerités. C.: K. Sz. vádlott a sértett leányt házasságtörésre irányzott czél­ból, annak akarata ellenére, hátulról derekát átkarolva, a helyszínén levő kocsira feldobta s a kocsival elhajtott, a vádlottnak ez a cse­lekménye kimeríti azt a jogi fogalmat, amely a hatalombakeritésnek megfelel, mert a hatalombakerités nem egyéb, mint a szabad ren­delkezés lehetőségétől való megfosztása valamely személynek, már pedig az erőszakos elvitelben a hatalomban tartás is bennefoglalta­tik. A hatalombakerités által a bűncselekmény befejezést nyert. (1907. június 13-án. 5715. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom