Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 323. §. Btk. 323. §. 222. Kezénél való húzás szem. szabadság megsértése. C.: Az a valónak elfogadott tény, hogy vádlotta'k a sértett felet megfogták és húzták, s illetve tolták a végből, hogy az akarata ellenére velők a városházára menjen, a Btk. 323. §-ába ütköző vétség ismérveit kimeriti, mert vádlottak tette lényegileg önkénves és igy törvényellenes kényszerítés volt, (azért tették, mert v. azt állította, h. paprikájuk hamis), minélfogva tettüknél a jóhiszeműség ki van zárva, az pedig, hogy nem az volt a czéljuk, hogy sértett felet szabadságától megfoszszák, nem vehető figyelembe, mert ez a czélzat a Btk. 323. §-ába ütköző vétségnek nem eleme. (1907. évi május hó 14-én. 4696. sz.) 223. Házastársi kötelesség teljesítése ki nem kényszeríthető. C: Igaz ugyan, hogy a házastársak a házassági viszonynál fogva együtt élésre kötelezvék, de e kötelesség megszegésének csak közvetett jogkövetkezményei vannak s közvetlenül maga a kötelesség teljesítése erőszakkal még bírói uton sem kényszeríthető ki, annál kevésbbé jogosultak annak a házasság erkölcsi alapjával semmiképpen össze nem egyeztethető durva erőszakkal való kikényszerítésére a másik házastárs. A házasság a nőt személyes szabadságától meg nem fosztja és személyére nézve a férje hatalma alá nem hajtja. Ezeknél fogva H. M. törvényellenesen, tehát a Btk. 323. §. 1. bekezdésébe ütköző módon fosztotta meg nejét személyes szabadságától, midőn őt akarata ellenére, erőszakkal a szüleinek házából a korábban közösen bírt lakásba hurczolta. Az a körülmény, hogy H. M. azt hihette, hogy ehhez joga van, a Btk. 81. §-a szerint a beszámítást nem zárja ki, mert csak a Btk. nem tudása vagy téves felfogása mellett hihette azt, hogy e törvény megsértése nélkül kényszeritheti nejét az általa használt módon az együttélésre. (1907. május 15. 4771. sz.) 224. A férj nincs jogosítva elköltözött nejét visszatérésre kényszeríteni. H. M. a tőle különváltan élő nejét ennek szülői házából akarata ellenére a korábban közösen birt lakásba vitte oly módon, hogy hajánál, kezénél és lábánál fogva az utczán a földön vonszolta, s részben azáltal, részben pedig ütlegelés és rugdosás által rajta 8 és 20 nap közt gyógyult testi sérüléseket okozott. A tábla a törvényszék ítéletének részbeni megsemmisítésével H. M.-t a személyes szabadság megsértése vétségének vádja alól a Bp. 326. §-ának 1. pontja alapján felmentette azon indokból, hogy mivel H. M. és a neje közt a cselekmény elkövetése idejében a válóper folyamatban nem volt, H. M. joggal hihette azt, hogy törvényes nejét az életközösség folytatására kényszeritheti s minthogy jogszabály, hogy a különélésnek birói elrendelése előtt a házasfelek az együttélésre kötelezve van-