Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 303. §. 111 gyógyuló testi sértést és egészség-háboritást okozzon. Az orvosi látlelet szerint Zs. K.-nak sérülése 14 nap alatt begyógyult. Kassai T.: Tekintve, hogy a vádlott lövése a sértetten husz napot meg nem haladó gyógytartamu sérülést okozott, annak az eredménye a s. t. sértés büntette kisérletének fenforgását kizárja, amennyiben a vádat képező lövéssel a vádlott a szándékolt bántalmazás véghezvitelét befejezte s abból, hogy a sérelem csekélyebb fokban következett be, a súlyosabbnak kísérletét egyedül a használt eszköznek arra alkalmas volta alapján még nem lehet megállapítani, miután a Btkv.. 301. §-a szerint testi sértés a testnek bárminemű, rövidesebb, vagy hosszabb ideig tartó gyógyulást igénylő sérülése beálltával be van fejezve, mert a Btkv. 301. §-a tekintet nélkül a testisértési szándék határozott fokára egyedül a bekövetkezett eredmény alapján állapítja meg a testi sértés minősítését és büntetési fokozatait. Ezek szerint a súlyos testi sértés kísérlete bűntettének a megállapítása elvileg ki van zárva, az áttételt rendelő végzés megváltoztatására, vagy megsemmisítésére törvényes alap nem lévén, a felfolyamodás elutasítandó volt. (1907. jul. 23. 1733. sz.) Btk. 303. §. 205. Ha sértett más okból gyógyulás előtt meghal, a testi sértés a gyógyulás valószínű időtartama szerint minősitendő. C.: Alaptalanok az anyagi semmiségi okokra alapított részei a semmiségi panaszoknak, mert: Az esküdtbíróság azt fogadta el valónak, hogy Székesfehérvárott 1907. évi február hó 10-én este nyolcz óra tájban az öreghegyi szőlőben V. L, valamint Cs. H. I. többedmagával a K. I. testének szándékos, de ölési szándék nélkül való bántalmazásában részt vett, amely bántalmazások által okozott súlyos testi sértés folytán másnap a K. I. halála következett be és ki nem tudható, hogy a halált okozó súlyos testi sértést ki, vagy kik okozták; továbbá, hogy Cs. I. vádlott a fentebb megjelölt helyen és időben a K. I. testét szándékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy az ez által okozott sérülés 20 napon tul nem haladott, de 8 napnál tovább tartott volna, ha a sértett más okból előbb meg nem hal; ezek a valóknak elfogadott tények pedig V. I. és Cs. H. I. vádlottakra nézve a Btk. 301. §-ában meghatározott s a 308. §-nak 2. tétele alá eső, ezen tétel szerint 'büntetendő, többek bántalmazásából származott, halált okozó súlyos testi sértés bűntettének; Cs. I. vádlót illetően pedig arra való tekintettel, hogy reá nézve az esküdtek határozata alapján az esküdtbíróság azt fogadta el valónak, hogy a K. I. bántalmazásában nem többedmagával, hanem egymagában vett részt, a Btk. 301. §-ának 2. tételében meghatározott s a 302. §. 1. bekezdésének 2. tétele szerint büntetendő súlyos testi sértés vétségének