Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Bfck. 275., 277. §§. A védő a Bp. 385. §-a 1. c) pontjának semmiségi esetét érvényesítette, azt vitatván, hogy a felhatalmazás a rágalmazás üldözésére szólván, a Btk. 271. §-a pedig a rágalmazásnak a közmegvetés okozásának esetét nem öleli fel, erre nézve magáninditványra lett volna szükség, ilyen pedig nem terjesztetett elő. Ebből azt következteti a védelem, hogy a közmegvetés tényálladéki elemének a főkérdésbe felvétele a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjába ütköző jogi tévedés volt; a vagylagos, hogy az esküdtek ezt a tényeimet, avagy a bűnvádi eljárás lehetőségének tényelemét vették-e fenforgónak. C: A panasz alaptalannak találtatott. A Btk. 271. §-ának az a kitétele ugyanis, hogy ,,fegyelmi büntetést vonna maga után", felöleli a közmegvetést okozó tény felhozásának esetét is, mert a közmegvetést eredményező magaviselet a bíróság tagjaira nézve fegyelmi eljárást eredményez (i87i:VIIL t.-cz. 20. §. b) pont.) Ehhez képest a kérdés szövegezése is kifogástalan, mert a törvény vagylagos tényálladékának megfelelően a kérdezés is vagylagosan történhetik. (1907. évi október 13-án. 8241. sz.) Btk. 275. §. 192. A 275. §. mentessége feltételezi, h. mindkét fél bűnösnek mondassék. C.: Ami br. Sch. B.-né semmiségi panaszát illeti, ez sikerrel azért nem érvényesíthető, mert ez a vádlott M. B. ellen a vele szemben használt állítólagos sértő szavakért becsületsértés vétsége miatt vádat nem is emelt és M. B. br. Sch. B.-né ellen elkövetett becsületsértés vétségében bűnösnek nem mondatott ki, már pedig a Btk. 275. §-ában foglalt ama rendelkezésnek az alkalmazása, mely szerint nyomban viszonzott becsületsértés esetében a bíróság mindkét felet vagy csak azok egyikét felmentheti, az idézett szakasz félremagyarázhatlan kijelentéséhez képest mindkét fél bűnösségének megállapítását tételezi fel; ez a feltétel pedig fenn nem forogván, nincsen is alapja annak, hogy ebből a vádlott javára a vitatott következtetés volna levonható; de különben az idézett szakasznak a rendelkezése nem a tettesnek a büntetés alól való mentességét, hanem a büntetésnek az ellencselekmény által való elszenvedését állapítja meg, megengedvén a bírónak, hogy a büntetést az ellencselekmény által törlesztettnek vélelmezze. A törvénynek ez a kivételes intézkedése pedig nem azonosítható azon rendelkezéseivel, amelyek bizonyos körülmények közt a büntethetőséget kizárják. (1908. január hó 29-én. 668. sz.) Btk. 277. §. 193. A közzétételt sértett képviselője is kérheti. A törvényszék, mint másodfokú bíróság a vádlott védője részéről közbevetett felebbezés folytán felülvizsgált elsőbirósági ítéletnek a hírlapi közzétételről rendelkező részét megváltoztatta és az Ítéletnek hírlapi közzétételét megtagadta abból az indokból, mert a