Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 280. §. Btk. 277. §-a szerint a hírlapi közzététel csak kifejezetten a sértett és nem egyszersmind a képviselője kívánságára rendelhető el; s a sértett kívánatára is csak akkor, ha ebbeli indítványát a tárgyalás folyamán és nem a bizonyítási eljárás befejezte után terjesztette elő. C. (Jeé.) : Ezzel a kijelentéssel a nagyszebeni törvényszék a törvényt megsértette. A magánvádló ugyanis a járásbíróság előtt tartott tárgyaláson csak abban az esetben tartozik személyesen megjelenni, ha őt a bíróság a Bp. 529. §-ának utolsó bekezdése alapján személyes megjelenésre kötelezte. Ezt az esetet kivéve, a magánvádló a Bp. 530. §-ának 4. bekezdése értelmében a tárgyalásra maga helyett képviselőt küldhet, ki a Bp. 47. §-ának 2. bekezdése szerint az összes eljárási cselekmények tekintetében a magánvádlót illető jogkört gyakorolhatja; ha csak a képviseltetése esetén is a tárgyaláson való megjelenésre jogosult magánvádló (47. §. utolsó bekezdése) őt abban nem akadályozza vagy korlátozza. Nyilvánvaló tehát, hogy mindazokat a nyilatkozatokat, melyek tételére a törvény a magánvádlót feljogosítja, helyette teljes joghatálylyal képviselője is teheti; s hogy az ítéletnek hírlapi közzétételére vonatkozó kívánság nemcsak a sértett, illetőleg a magánvádló, hanem ezek képviselője által is előterjeszthető. Ép ugy kétségtelen, hogy a bizonyító eljárásnak befejezése után, de az ítélet hozatala előtt előterjesztett ilyen kívánság ,,a tárgyalás folyama alatt" kifejezettnek tekintendő, mert a bizonyító eljárás és a felek perbeszédei, mint a tárgyalásnak lényeges részei, ennek folyamához tartoznak; s mert a vádló a Bp. 315. és 544. §§-ai szerint csak a bizonyító eljárás befejezése után jut abba a helyzetbe, hogy a vádlott bűnösségének megállapítására és az ítéletnek hírlapi közzétételére vonatkozó indítványát előterjeszthesse. A törvényszék ezekhez képest az ítéletnek hírlapi közzétételét csak a törvény megsértésével tagadhatta meg. (1907. ápr. 10. ,3511. sz.) Btk. 280. §. 194. A 280. §.-ra külön kérdés teendő föl, habár az egyes kérdésekre adott válaszoktól kitűnik, h. több ember öletett meg. C.: Vádlott leányát és unokáját szándékosan megölte, a nélkül, hogy szándékát előre megfontolta volna, de az, hogy vádlott ez által a szándékos emberölést a Btk. 280. §-a szerint több emberen követte el, az esküdtek határozatával eldöntve nincs, mert erre nézve külön kérdés az esküdtekhez nem intéztetett, és így a szóban levő körülményre az esküdtek nem is válaszolhattak. Ebből folyólag vádlottnak ama cselekményei, hogy leányát és unokáját szándékosan megölte, nem a Btk. 280. §-ában meghatározott súlyosabb büntetési tétel alá eső egy összefoglalt büntettet, hanem anyagi bűnhalmazatot, jelesül a Btk. 279. §-ába ütköző két rendbeli szándékos