Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 270., 271. §§. C. (Jeé.): Mindkét alsófoku bíróság ítéletében kifejezésre jutott nézet téves és törvénysértő. A Btk. 266. §-a ugyanis akkor, midőn büntetlenséget biztosított a rágalmazás vagy becsületsértés elkövetőjének arra az esetre, ha a tény, vagy a gyalázó kifejezés, a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag, tárgyalás alkalmával, szóval vagy az ügyiratokban állíttatik, illetőleg használtatik, ezzel a rendelkezéssel, mint az a jogegység tárgyában 1906. évi márczius hó 8-án 2419. sz. a. hozott Curiai határozatban (Bj. H. Tára 41. szám.) is kifejtetett, a jog képviseletének és a védelem szabadságának megóvását czélozta. A törvénynek ez a czélzata nem volna megvalósítható akkor, ha a rágalmazás vagy becsületsértés büntetlensége az alsófoku bíróságok ítéleteinek indokaiban megjelölt esetre szoríttatnék, mert a jog képviselete közben a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben a tárgyalás alkalmával vagy az ügyiratokban az ügyfélre vonatkozóan tett rágalmazó állítás vagy használt gyalázó kifejezés az ügyben eldöntendő jogi kérdés és a tényállás megvilágításával, valamint az ügy elbírálásával rendszerint kapcsolatba nem hozható. Tekintve ezt, valamint tekintve, hogy a törvény a rágalmazás vagy becsületsértés büntetlensége szempontjából csak azt tűzi feltételül, hogy a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben, ezen ügyre és az ügyiratokban állittassék, illetőleg használtassék, kétségtelen, mikép a Btk. 266. §-ában foglalt szabály abban az esetben is alkalmazandó, ha a rágalmazó tény állítása vagy a gyalázó kifejezés használata az ügy tényállásának megvilágítására nem szolgálhat és az ügy elbírálását nem befolyásolhatja. (1908. május 19. 3826/908. sz.) Btk. 270. §. 190. Felekezeti tanitó közhivatalnoki jellege. Felekezeti iskolai tanítónő, mint ilyen az igoi:XXVII. t.-cz. előtti időben közhivatalnoknak nem volt tekinthető. (1908. február 12. 1041. sz.) Btk. 271. §. 191. „Közmegvetés" kitétel felöleli e megjelölést is: „fegyelmi büntetést" vonna maga után. Az esküdtszék az eléje terjesztett azon kérdésre: ,,Bünös-e F. Gy., mint szerző abban, hogy a Volkswille" czimü lap Temesvárott 1906. évi szeptember hó 21-én megjelent 75. számában ,,A Curia a nagybirtokosok kezén" czim alatt általa irt és közzétett czikknek a vádiratban foglalt egész tartalmával a Curia, mint törvény által alkotott hatóságról ennek hivatali kötelességére vonatkozólag oly tényt állított, mely valódisága esetén ellene a büntető eljárás megindításának okát képezné, vagy azt közmegvetésnek tenné ki? Igen vagy nem? hétnél több szavazattal ,,igen"-nel felelt.