Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

96 Btk. 261. §. akkor, ha ez a sértett személyivel szemben, mint meg nem engedett eljárás jelentkezik, hanem csak akkor fogadható el mentőnek, ha a felek személyes viszonyai s egvéb fennforgó körülmények olyanok voltak, amelyekből kifolyóan a tettes joggal feltehette azt, hogy a sértett maga is csak tréfának fogja tekinteni a használt kifejezéseket. Minthogy azonban a tábla nem fogadott el valóknak olyan tényeket, amelyekből erre következtetés volna vonható, de ennek ellentmond a sajtóközleményben használt kifejezéseknek rendkívüli durva volta is, a siker nélkül használt semmiségi panasz a Bp. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítandó volt. (1908. jan. 22. 484. sz.) 180. Feltételes formában kifejezett becsületsértés büntetendő. A vádlott és védője által a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bejelentett semmiségi panasz arra támaszkodik, hogy a bevádolt czikk ama kitétele: „Csak egy tekintetben ajánlok elővigyázatot, az eredeti tárczák leírásánál, mert különben görbén mehet", sem meggyalázást, sem rágalmazási tényállást nem tartalmaz. C.: A panasz alaptalan. A tábla helyesen indult ki abból, hogy a nyilatkozatnak nyelvtani alakja, vagyis, hogy feltételes módban van fogalmazva, mitsem változtat a meggyalázás tényén, mihelyt annak valódi értelméül azt kell felismerni, hogy a sértettet olyannak akarja feltüntetni, mint akiben a feltételezett tulajdonság megvan, ugy hogy a feltételes forma csak a feltétlen becsmérlést leplezi. Minthogy pedig a közlemény tartalma nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a bevádolt szavak ellenséges indulattal, vádlott saját előadása szerint is megtorlásképpen írattak és mi sem mutat arra, hogy a plágiumtól való óvás csak jóakaratú figyelmeztetés akart volna lenni, amire az adott esetben mi ok vagy alkalom sem volt: a kifejezés meggyalázó volta jogi tévedés nélkül állapíttatott meg. Nem lehet ugyanis kétséges, hogy írót plágiummal vádolni tárgyilag meggyalázás. .nert azt a meggyalázást foglalja magában, hogy másnak a szellemi munkáját sajátítja el és idegen érdemekkel kérkedik. Ez a közfelfogás szerint az irói becsület kisebbítése, abban tehát a Btk. 261. §-ának tárgyi tényálladéka helyesen ismertetett fel. (1908. jun. 3. 4241. sz.) 181. Az ipartestület nem hatóság. Bpesti tsz.: A kir. ügyészség N. I.-t a Btk. 262. §-ába ütköző és a 270. §-ának első pontja szerint hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége czimén azzal vádolja, hogy a budapesti VIII. ker. adószámviteli hivatalhoz 1907. május 7-én a budapesti fővárosi szobafestő, mázoló, aranyozó és fényező ipartestület, mint törvény által alkotott testület és elsőfokú iparhatósági teendőkkel is felruházott hatóságról hivatali kötelességére vonatkozólag oly tényeket