Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 261. §. 95 kivonat szerint az ö saját czége „Rouget p. Pasteur-Chamberlandféle vegymühely Laboratoire Pasteur Chamberland P. Rouget". Kétségtelen ugyan, hogy e tényből jogosítva volt a vádlott arra vonni következtetést, hogy a czégfeliratnak ilyen módon való használata az állatorvosi kar és a gazdaközönség megtévesztésére irányulhatott, mert valamely czégnek jogosulatlanul hangzatos toldattal való használata az élet közönséges tapasztalatai, de a dolog természete szerint is másra, mint a közönség megtévesztésére s a czég előnyére nem szolgál. Ámde a vádlott a vádbeli közlemények szerint azt is állította, hogy az intézet által szolgáltatott anyagok a tisztaságra és hatásra nézve a bizalmat nem érdemlik meg s hogy aki ezeket elárusítja az hazug, csaló; olyan tényt azonban, amelyből ezt a bírálatot jogosan tehette volna meg a vádlott, a kir. tábla való tényként el nem fogadott. A czégnek jogosulatlanul történt használatából pedig nem következik önként, hogy valamely iparmühely árui rendeltetési czéluknak meg nem felelnének s aki azokat árulja, a szó valódi értelme szerint hazug és csaló. Tekintve pedig, hogy valamely kereskedőről tett ilyen nyilatkozat, annak kereskedői jóhirnevét és tisztességét sérti, vádlott cselekménye büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítja. Minthogy azonban a vádlottnak ez a kijelentése csak bírálatot tartalmaz s nem ölel fel tényállást, tévedett mindkét alsóbiróság, amikor a vádlottnak 2 közleményében elkövetett cselekményét rágalmazás vétségének minősítette. (1907. márcz. 6. 2213. sz.) 177 178. Meggyalázás. C.: A főmagánvádló ellenében ügyvédi tisztére vonatkozólag használt az a kifejezés, hogy ő ,,a Rákosi dinastia livrés inasa", tehát cselédje, meggyalázást tartalmaz; mert az ügyvédi munka, mint az igazságszolgáltatás tényezője, jogrendszerünk, de a társadalmi felfogás szerint is magasabb rendű s igy a használt kitétel a főmagánvádló tevékenységének kisebbítését foglalja magában. (1907. szept. 1. 7243. sz.) 179. Becsületsértés élces alakban. A közlemény a lapnak olyan rovatában jelent meg, ahol rendszerint tréfás vagy élezés közlemények vannak s igy a védelem szerint annak tartalma a jelen esetben komolynak nem tekinthető, tehát a becsületsértés vétségének a tényálladéka sem ismerhető fel. C: A semmiségi panasz alaptalan, mert a meggyalázó kifejezéseknek tréfás vagy élezés alakba való burkolása nem zárja ki feltétlenül a tettes részéről a becsületsértéshez megkívántató tudatosságot, valamint azt sem, hogy az élez vagy tréfa tárgyául szolgáló egyén becsületében sértve ne érezhesse magát, különösen nem