Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)
94 Btk. 260., 261. §§. 174. Ha nem fegyelmi eljárás czéljából történik is a valótlan állitás, fennforog a Btk. 260. §-a. Vádlott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez kérvényt adott be az iránt, hogy Aladár nevü fiának a javító vizsga ismétlése engedtessék meg, a kérvényben felhozta vádlott, hogy a fiát R. B. tanár a javitó vizsgán bosszúból buktatta meg s ezáltal a szülőket sem egy tanárhoz, sem egy katonatiszthez, sem pedig egy becsületes férfihoz nem illő módon becsapta. Valónak fogadta el a tábla azt is, hogy ama javitó vizsga szabályszerűen folyt le s azon a vádlott fia a készületlensége miatt bukott meg. C: Minthogy vádlottnak, különösen mint tanitónak tudnia kellett, hogy a sértett tanár legfelsőbb felügyeleti hatóságához beadott kérvényben a sértett hivatali kötelességére vonatkozóan felhozott tények olyanok, amelyek valóságuk esetében fegyelmi büntetést vonnának maguk után s tudnia kellett azt is, hogy a megfelelő eljárás megindítása s a fegyelmi büntetés alkalmazása teljesen független attól, hogy ő ez irányiban kérelmet nem terjesztett elő: az alsóbbfoku bíróságok helyesen állapitottá kmeg, hogy a vádlott a sértettet hatóság előtt büntethető cselekmény elkövetésével vádolta, s minthogy a vádja valólannak bizonyult s oly tények sem forognak fenn, melyekből az volna megállapítható, hogy a vádlott jóhiszemű tévedésben cselekedett, a semmiségi panaszt a Bp. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. (1907. decz. 4. 9313. sz.) 175. A Btk. 260. §. esetén megállapítandó, mely tényekből következik a gondatlanság. C.: A Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének egyik jogi eleme: a vádolás körüli bűnvádi felelősséggel járó gondatlanság. A jelen esetben a tábla megállapította ugyan azt, hogy a vádlott a sértettet hatóság előtt büntethető cselekmény elkövetésével vádolta és hogy a vádja valótlannak bizonyult, de nem állapitottaa meg azokat a tényeket, melyekből levonta a jogi következtetést arra nézve, hogy a vádlott sértettet hatóság előtt bűnvádi felelősséggel járó gondatlansággal vádolta. (1908. febr. 27. 1567. sz.) Btk. 261. §. 176. Csak becsületsértést követ el az, ki kereskedőről azt állítja, hogy az általa szolgáltatott anyagok a tisztaságra és hatásra nézve a bizalmat nem érdemlik meg s hogy aki ezeket elárusítja, az hazug, csaló. C.: Vádlott csakis azon állításának valódiságát bizonyította be mely szerint a főmagánvádló jogosulatlanul használta az „InstitutPasteur Laboratoire Pasteur Chamberaine" czéget, mert a czég-