Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

90 Btk. 379. §. Károkozás az is, ha valaki a ravasz fondorlat folytán visszterhes szerződést köt. 191. N. Z. tengerész-hadapród tiszthelyettesnek és E. E. mérnöknek 1903. év folyamán egy találmány szabadalmaztatása czéljából pénzre lévén szükségük, a „Budapesti Hirlap"-ban 12,000 korona magánkölcsön megszerzése iránt egy hirdetést tettek közzé, annak megjelölése nélkül, hogy a pénz mire kell. A hirdetésre több levélbeli ajánlatot kaptak, a többi között E. J. vádlottól is. N. Z. vádlott, levelére válaszolt s neki az Abbázia-kávéházban találkát adott. Vádlott a találkán megjelent, mikor is előadta, hogy 20,000 koronás kölcsönt szerez N.-nek egy J. G. nevü nőtől, azon feltétel alatt, ha N. neki egy 20,000 koronáról kiállított kötelezvényt, egy biankó-váltót s egy 20,000 koronás életbiztosítási kötvényt J. G. részére átszolgáltat. Ugyanekkor kijelentette vádlott, hogy az életbiztosítási kötvényre a hitelezőnek azért van szüksége, hogy N. Z. nak netalán elhalálozása esetére biztosítva legyen. N. Z. azután vádlott azon kijelentése folytán, hogy J. G. e kölcsön folyósítása előtt szeretné őt megismerni, felkereste J. G.-t s minthogy nevezett e kölcsön megadását a vádlott által kikötött feltételek mellett kilátásba helyezte, magát vádlott ajánlatára s közvetítésével a Magyar-Franczia biztosító társaságnál 20,000 koronára biztosította s az egy negyed évre járó biztosítási összeget lefizette, mire vádlott a biztosító társaságtól az ügylet közvetítéséért provízió czimén mintegy 140 koronát felvett, az egynegyed évre kifizetett biztosítási kötvényt azután sértett T. G.-nak átadta, vádlott azonban ezt neki visszahozta azzal, hogy a hitelező egész évi díjrészlet kifizetését kivánja; N. Z. erre az egész évi díjrészletet befizette, mely beleszámítva a már előbb befizetett egynegyed évi díjrészlet, 1054 korona' 39 fillért tett ki s a biztosítási kötvényt átadta vádlottnak, ki időközben a biztosító társaságtól a sértett által utólag befizetett díjrészlet után esedékes provízió fejében még körülbelül 200 koronát felvett s azon ígéretet tette sértettnek, hogy a pénzt neki 2 nap múlva átadja. Másnap azonban vádlott visszaadta' a biztosítási kötvényt sértettnek, kijelentvén, hogy arra kölcsönt szerezni nem tud s ezután az ügygyei többé nem törődött, mire sértett ellene megtette a feljelentést. C.: A T. által valóknak elfogadott tényekben nyilvánuló magatartár. és tevékenység, a sértettnek nagyobb müveltésgi fokára és belátási képességére való tekintettel is, kétségen kívül alkalmas volt arra, hogy sértettben felkeltse az az iránti hitet- hogy vádlott az életbiztosítási kötvényre a kérdéses kölcsönt meg fogja szerezni, mit a T. által valónak elfogadott az a körülmény is támogat, hogy kölcsönügyleteknek életbiztosítás alapján való megkötése gyakori és szokásos; továbbá vádlott egy teljesen vagyontalan nőt állított oda a' nagy összeg kölcsönadójául, s a sértett által az ő reábeszélése folytán kötött életbiztosítási ügyletért két izben befizetett díjrészletek után járó jutalék czimén körülbelül 340 koronát felvett s az utóbb kapott jutalék felvétele után sértettel az összeköttetést rög-