Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

70 Btk. 310. §. állapotánál, nevezetesen agg koránál és látási fogyatkozásánál fogva, az erélyes fellépésre kevéssé volt alkalmas. C.: Tekintve, hogy v. a gyermekekkel szemben csak a közönséges gondosságra volt kötelezve, mert az udvarára került idegen gyermek nem volt az ő külön felügyeletére bizva; tekintve, hogy meg nem állapíttatott, hogy a balesetet a' gép szerkezete, vagy biztonsági hiánya okozta volna, tekintve, hogy vádlott a gyermek felett házi fegyelmet nem gyakorolt, de ennek kifejtésére alkalmatlan is volt, a bekövetkezett baleset terhére nem róható. (1906. január 31. 1055. sz) 141. Vádlott szatócsüzletében seprőpálinka helyett, az emberi élvezetre szánt szeszes italok között higitott eczetszeszt tartva, abból töltött sértett poharába, a ki azt megitta, mi által nyolcz napon felül gyógyuló testi sérülést szenvedett. C.: Vádlott gondatlanul járt el, gondatlansága okozta a sértett súlyos sérelmeztetését. 906. április 10-én, 3817. sz.) Gondatlanság, ha valaki emberre lesbe áll és pisztolyát egy mozgó alakra süti azon hitben, hogy valami állat. 142. A veteményes kertjében kárt szenvedett, hogy a tettest és okozóját kitudja és reá ijesszen, forgópisztolyával lesbe állt, és mikor a veteményes kertje mellett egy alakot mozogni látott, azon hitben, hogy valami állat jár arra, forgópisztolyát a mozgó alakra sütötte, minek következtében ezt a mozgó alakot — ki sértett volt — súlyosan megsértette. C: Minthogy eme tényállásból kétségtelen, hogy vádlott gondatlanul járt el akkor, mikor a sértett felé lött anélkül, hogy előbb a sötétben mozgó alak ki vagy mi létéről magának meggyőződést szerzett volna; minthogy a kir. tábla eme tényekből helyesen következtette azt, hogy a vádlott gondatlansága s az ennek folytán bekövetkezett sértés közti okozatai összefüggés fenforog; minthogy végre eszerint a vádbeli tett valamely büntetendő cselekmény, jelen esetben a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségét megállapítja: ennélfogva a vádlott által a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bejelentett semmiségi panasz mint alaptalan elutasítandó volt. (907. márcz. 19. 2743.) Többek felelőssége g. s. t. sértés esetén. 143. Sch. vádlott gyufagyári munkavezető a lakásán elszaporodott svábbogarak elpusztítása végett egy födetlen bádogdobozban gyufagyujtószerkeveréket vitetett haza s azt, habár a szernek könynyen robbanó tulajdonságát ismerte, használás, majd megsemmisítés végett egyik cselédjére bizta, a cseléd pedig, a ki a keveréknek jelzett tulajdonságát szintén ismerte, azt használása után a gazdája utasítása ellenére meg nem semmisítette, hanem továbbra is abban a záratlan kamrában hagyta, a hol a másik cselédnek, a tizenegy