Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Bp. 358. §• Bp. 358. §. Ha a vádlott bűnösséget kizáró okot érvényesített, az esküdtbíróság köteles a vonatkozó kérdést feltenni, még pedig a tettestársra nézve is. 278. C.: B. Á. (Avram) vádlottat illetően a védő által a Btk. 76. §-ában megjelölt beszámítást kizáró okra vonatkozóan indítványozót'1: kérdés, a B. L. vádlottra nézve e részben megállapított kérdés szövege szerint, az esküdtek részérc, arra a körülményre lett volna felteendő: vájjon az általa elfogyasztott szeszes italoktól B. A (Avram) oly öntudatlan állapotba jutott-e, hogy e miatt a bűncselekmény elkövetésekor akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt? Minthogy pedig a Bp. 373. §-a szerint a beszámítást kizáró okok fenforgása iránti döntés az esküdtek határozatának a körébe tartozik, a Bp. 358. §-ának rendelkezése szerint pedig e czélra a beszámithatóságot kizáró okok, ha azokat a felek érvényesítették vagy főkérdésbe vagy különkérdésbe foglaltan az esküdtek eldöntés'-; alá terjesztendők; másfelül, minthogy B. Á. (Avram) vádlottat illetően, ugyanannak a főtárgyalás során előterjesztett védekezésével, valamint a védőjének e tekintetben tett indítványával a beszámithatóság kizárására vonatkozó adatok már érvényesíttettek, s így a beszámítást kizáró körülményre irányuló kérdés feltevése a Bp. 361. §-ának rendelkezése értelmében csak a törvényből merített ok alapján volt volna elutasítható; az eljárt esküdtbíróság a kérdések feltevésénél a Bp. 358. és 361. §§-oknak parancsoló rendelkezéseit figyelmen kívül hagyta, a mikor a védő részéről B. Á. (Avram) vádlott érclekében a beszámítást kizáró okra nézve indítványozott kérdés feltevését azért tagadta meg, mert az — szerinte — a tényállásból merítve s a felek által érvényesítve nincsen; minélfogva a vonatkozó közbenszóló határozat nemcsak a Bp. 384. §-ának 9. pontja alá eső s a törvénynek lényeges rendelkezését és elvét sértetti, meg — hanem az egyben á Bp. 427. §-ának 4. pontja alá eső és a nevezett vádlott sérelmével járó semmiségi okot is megvalósította. Minthogy pedig a B. L.-ra nézve feltett s az esküdtek által egész terjedelmében igenlőleg eldöntött az a kérdés: Bünös-e B. L. abban, hogy B. Á. (Avram) vádlottal együtt, közösen vagy egyedül B. L.-t bántalmazta stb., a helyett, hogy ez a kérdés ugy tétetett volna fel egyedül, vagy mással együtt közösen .... B. L. vádlottnak cselekményét a B. Á. (Avram) cselekményével, tárgya azonosságán kívül is oly szoros összefüggésbe hozta, hogy elbírálása és a tettesekkel szemben a büntető törvény megfelelő rendelkezéseinek helyes alkalmaztatása a büntető eljárásnak mindkét vádlottra nézve, egyidejűleg és együttesen való foganatosítását teszi szükségessé: a Bp. 437. §-ának 2. és illetve a 404. §-ának I. bekezdése értelmében, az e tekintetben hozott közbenszóló határozat és az ítélet, mindkét vádlottra' nézve, a fentjelzett semmiségi okot 10*