Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 386,, 39i- §§• 95 ségre s arra, hogy a Btk. 82. §-án kivül a tettes nem yálhatik másban bünöfsé, mint a felbujtó és segéd, megtagadta az áttételt. C.: A T. azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy U. F.-ne vádlott az 1904. évi deczembef hó 2-án az esti órákban özv. W. IInénak a zsurki révben levő s az első magyar általános biztosító társaságnál 600 korona erejéig biztosított magánosan álló házát, a nélkül, hogy más személyére vagy vagyonára veszélyt hozhatott, a biztosítási összeg esedékessé tétele czéljából, a tulajdonos hozzájárulásával felgyujtás által megsemmisítette. Eme valóknak elfogadott tények a Btk. 382. §-ában m 'ghatározott s a 383. §-nak 2. bekezdése alapján büntetendő és a Btk. 390. §-a szerint hivatalból üldözendő csalás bűntettének ismérveit kimerítvén, a Bp. 385. §-ának 1. b) és r) pontjában meghatározott semmiségi ok fenn nem forog. (907. jun. 4. 5390.) - - F.z ellenkezik az előző helyes határozattal. Btk. 386. g. A Btk. 386. §-a esetén tettes csak az elidegenítő lehet. 198. A. "M. vádlott abból a czélból, hogy C'z. B. kárkövetelése behajtható ne legyen, a bizonyossággal előrelátott végrehajtás előtt összes ingatlanait apósára: B. J. vádlottra ruházta át s ezzel magát teljesen vagyontalanná tette, viszont B. J. az ingatlanokat vejétől: A. M.-től szinlegesen megvette és nevére irattá, haoár tudomása volt az A. M. czélzatáról. C.: A Btk. 386. §-ában körülirt bűncselekmény alanyául a törvény azt jelöli meg, a ki hitelezőinek megkárosítása czéljából, a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt, vagyonához tartozó értéktárgyat elidegenít, stb. s így tettesül csak A. M. vádlott ítélhető el, míg B. J. vádlott, a ki a Cz. B. megkárosítására irányuló színlelt vagyonátruházásnál való közreműködésével A. M. vádlottnak bűncselekményét szándékosan előmozdította, ez által a Btk. 64. §-ának 2. pontjában meghatározott segédi részességben vált bűnössé. (907. márcz. 27. 2881.) Btk. 391. §. Valótlan bevezetés marhatörzskönyvbe és marhalevélbe közokirathamisítás. 199. Vádlott, mint S. község törzskönyvvezetője a M. bivalyáról^ vezetett törzskönyvbe azt vezette be, hogy az eladatott, holott az tényleg elhullott s igy az erre vonatkozó marhalevelet felhasználva azt egy ismeretlenül maradt egyén részére megfelelő díjazásért ugy állította ki, hogy M. tulajdonát képező két szürke ökörre vonatkozik. C.: Tekintve, hogy a marhalevél és a törzskönyv közokirat, a mely a reájegyzett állatokra vonatkozó tulajdonjog igazolására szolgál s azoknak egészségi állapotát és a forgalom esetére az előirt ellenőrzés megtörténtét igazolja; tekintve, sogy a vádlott, mint az