Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Btk. 313., 323.. 330. $. 91 nyát az iSg8. évi II. t.-czikk szabályozza, ennek 25. § a szerint pedig a szerződött munkás jogosult a szerződés felbontására, ha a munkaadó a munkást tettleg bántalmazza: ebből folyólag a jelen esetben a Btk. 3*3- §-a a vádlott javára nem nyerhet alkalmazást. (1904. decz. 20. 10.721.) 182. Vádlott borbélysegéd a vele egy üzletben alkalmazott tanonezot ütötte arczul s ez által a sértetten 8 napon belül gyógyult testi sértést okozott. C: Minthogy a vádlott mint segéd, a vele alkalmazott tanoncz ellenében házi fegyelemre jogosított személynek nem tekinthető, a Btk. 313. §. esete fenn nem forog. (905. okt. 17. 8844.) 183. Sértett, a ki 22 éves családos ember, vádlottnak mint mostoha apjának házi fegyelmi hatalma alatt nem áll — és a törvényszék nem is fogadott el valóknak olyan tényeket, a melyekből a házi fegyelmi jog gyakorlatának feltételei megállapíthatók lennének, sőt ama tényből, hogy sértett fellépésének oka az volt, hogy vádlott a sértett édesanyját annak szeme láttára bántalmazta, nyilvánvaló, hogy a fenforgó esetben a házi fegyelem gyakorlásáról egyáltalán szó sem lehet. (1905. évi deczember 6-án, 10,462. sz.) Btk. 323. §. Személyes szabadság megsértése. 184. Vádlott a sértettel mint bérlőjét a miatti boszujában, mert ennek feljelentése folytán rágalmazásért megbüntettetett, arra hivta fel, hogy a tőle bérben birt lakásból költözzék ki, és midőn sértett azt megtagadta, vádlott a lakszoba ajtaját bezárta és sértettet 3 napig a lakásba be nem engedte, habár a bérleti szerződés szerint a lakbér csak hónapok múlva volt esedékes. C.: Ezen tények szerint vádlott érintett cselekményével a sértettet személyes szabadságától éppen oly módon fosztotta meg, mintha elébe állva, őt a lakásba való bemenetelben feltartóztatta volna, mihez képest a Btk. 323. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel a valónak elfogadott jelzett ténvek bűncselekményt képeznek. 1 1905. november i'6-án, 9803. sz.) Btk. 330. §. Magánlaksértés büntette. 185. Id. E. I. vádlott védőié semmiségi panaszt használt azért, mert V. L. lakásának elhagyására v. fel nem szólittatván. nem jogtalanul tartózkodott az emiitett lakásban. C: V. elitéltetésének alapjául nem a vádlottnak \ . L. lakásában az ezzel rendelkezőnek akarata ellenére való benmaradása, hanem az a tényállás szolgált, hogy vádlott fiával ifj. E. L vádlottal együtt V. L/lakásába, annak beleegyezése nélkül, a lakás kulcsra bezárt ajtajának ifj. E. I. által mindkét vádlott közös elhatározása-