Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

92 Btk. 330.. 333. ból kifolyóan eszközölt betörése után. tehát erőszakkal és jogtalanul behatolt; id. E. I. vádlottnak ez a tette, pedig a Btk. 330, §-ban meghatározott bűntett tényálladékának minden ismérvét magában foglalja. A védő nézete szerint hiányzó az az alkatelem, mely az idegen lakásban kiutasítás daczára való tartózkodásban áll, nem a Btk. 330. §-ában körülirt és vád tárgyává tett magánlaksértés bűntettének, hanem a Btk. 332. §. alá eső magánlaksértés vétségének képezi lényeges alkatelemét, mely vétség azonban vád tárgyává nem tétetett. A vádlott vé'dője által emelt semmíségi panasz ezek szerint alaptalan. (905. jul. 12. 6675.) Kerítésen való bemászás nem állapítja meg a magánlaksértés bűntettéhez szükséges eröszakot. 186. Vádlott esete s. zárt udvarára annak beleegyezése nélkül az méter magas kerítésen át bemászott. C.: Vádlott tényében a Btk. 330. §-ában körülirt magánlak megsértés bűntettének tényálladékát megállapító elemek közül sem az ,,erőszakkal", sem a ,,fenyegetéssel" vagy „hamis kulcsok használásával" történt behatolás nem ismerhetők fel, s e szerint a tábla a büntető törvény rendelkezését tévesen alkalmazta, midőn vádlott bűncselekményét a Btk. 330. §-ába ütköző, de a 92. §. alkalmazásával vétségnek minősítette; ellenben, a valónak elfogadott tények a Btk. 332. §-ában körülirt magánlakmcgsértés vétségének alkotó elemeit foglalják magukban. (1905. évi szeptember hó 13-án, 7997. sz.) Btk. 333. §. Zsebbe nyúlással elk. lopás kísérlete. 187. Vádlott a hetivásár alkalmával M. A.-né zsebébe nyúlt, ott motoszkált, a zsebkendőbe kötött pénzre kezét rátette, de a mikor sértett ezt észrevette, annak zsebéből kezét hamarosan kirántotta, ugv hogv a sértett csak vádlott kezére üthetett, de azt meg nem foghatta, vádlott szándékolt cselekményét véghez nem vihette. C.: A tábla a büntető törvény megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen, midőn a vád alapjául szolgáló ebben a tettben bűncselekmény tényálladékát (333. és 65. §§.) ismerte fel. '1005. október 3-án, 8478. sz.) Lopásban való társtettség, midőn nem volt kitudható, hogy az elvétel tényét ki követte el. Lopás és sikkasztás elhatárolás. 188. Cs. M. vádlott előre tervezte a sértett pénzének ellopását. Ennek következtében, hogy a vádlott hitestársak a sértett pénzéhe/, juthassanak, ezt magukhoz csalták, házuknál vendégül tartották s hogy pénzének létéről maguknak meggyőződést szerezzenek, két darab ökrüket eladva és visszavásárolva amidőn látták, hogy sér