Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Btk. 259., 260. §. 127. C: A vádlott védekezéséből kifolyóan elsősorban az volt vizsgálandó, hogy a vádlott által nyomtatásban kiadott körlevélnek a részvénytársaság főelárusitóihoz küldése megfelel-e a ,,terjesztés" azon fogalmának, melyet a Btk. 259., illetve 261. §£j-ai a minősített becsületsértés tényálladéki eleméül megkívánnak. A kir. C. ugy találta, hogy az eljárás adatai szerint 150 példányban kinyomatott és mintegy 130 főelárusitónak megküldött levél, daczára annak, hogy a ,.szigorúan bizalmas" felírással volt ellátva, oly nagy kör és oly számos személv részérc tétetett vádlott által hozzáférhetővé, hogy cselekménye a törvényben emiitett „terjesztés" fogalma alá esik. (905. jun. 25. 723.) Btk. 2ÍX3. §. 1 Az államvasutak igazgatóságánál tett valótlan följelentés hatóság előtti rágalmazás. 128. V. a m. k. államvasutak igazgatóságának megküldött feljelentésében F. K. államvas. hivatalnok gyakornokot azzal vádolta, hogy ö a felekkel gorombáskodik s a leveleit csak 2 pakli 34 filléres dohánvéri akarja kiadni. C: A Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára fektetett az a panasz, hogy a cselekmény helytelenül lett a Btk. 260. §-a alá eső rágalmazásnak minősítve, azért találtatott alaptalannak, mert tekintettel arra, hogy a magvar állam a m. kir. állani vasutakat, mint közérdekű országos forgalmi és közlekedési intézményt fenhatósági jogánál fogva létesítette és vette állami kezelés alá, a miből következik, hogy nem csupán az azok feletti felügyelet, hanem azoknak üzeme is az állami közigazgatás egyik tényezőjévé vált; tekintve, hogy a C. már több alkalommal kimondotta, hogy a m. kir. áll a m v a s u t a k h i v a t a 1 n o k a i közhivatal n ok o k nak tekinten d ö k : tekintve, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága, illetve az annak kebelében alakult fegyelmi bizottság a m. kir. kormánv által kinevezett hivatalnokai felett is fegyelmi hatáskörrel bír; tekintettel végre arra. hogy Btk. 227. §-ának rendelkezéséhez képest a Btk. 260. §-a szerint minősülő rágalmazás vétsége fegyelmi vétséggel való valótlan váddal is elkövethető; ezekhez képest a T. helyesen határozott, midőn a m. kir. államvasutak igazgatóságát a Btk. 164. íj-ában megjelölt közigazgatási hatóságnak tekintve, a vádbeli cselekményt a Btk. 260. §-a szerint rágalmazás vétségének minősítette. (1905. évi augusztus hó 31-én, 7695. sz.) == Állandó gyakorlat. A vád valótlanságának bizonyítékai. 129. C: \z ügyész és a vádlott által a Bp. 385. §-ának 1. a) p. alapján bejelentett semmiségi panaszok alaposaknak találtattak, meri a Btk. 260. $-ában meghatározott rágalmazás vétségének egyik alapfeltétele az, hogy a vád valótlannak bizonyult legyen.