Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Btk. 172. §. 57 101. Vádlott a népgyűlésen azt mondotta, hogy „ha népgyűlés tartása nem engedélyeztetik, tartsanak titkos üléseket vagy értekezleteket" ; a kir. tábla nem látta ebben a Btk. 172. §. 1. bekezdésének azt az ismérvét, hogy az engedetlenségre egyenes felhivás intéz tessék. '.: A rn. kir. belügyminisztériumnak a népgyűlések tárgyában 766/98. sz. a. kiadott rendelete, mely a népgyűlések tartását bejelentéshez és hatósági engedélyhez köti, a belügyi kormányzat törvényes hatáskörében az eddigi kormányrendeletekkel egybehangzóan, és az eddig kifejlődött joggyakorlattal egyezően adatott ki. Tekintve, hogy a titkosan, tehát engedély nélkül való gyülekezés ezzel a rendelettel ellenkező magatartást, vagyis engedetlenséget jelent, melyet ugyanaz a rendelet büntetendő cselekménynek is nyilvánít ; tekintve, hogy ezek szerint a titkos gyűlésekre való felhivás engedetlenségre való felhivást foglal magában, s ezen mitsem változtat az a körülmény, hogy a felhivás a rendeletben használt „gyűlés" szó megkerülésével az „értekezlet", „ülés" vagy hasonló rokonértelmü szóval buzdit gyülekezet tartására; tekintve, hogy a v. felhívása „egyenes'' is volt, mert az közvetlenül azokhoz volt intézve, kiket a vádlott az engedetlenségre birni kívánt és megjelöltetett a felhívásban a rendelet meghiúsításának eszköze is; ezek szerint a kir. tábla tévesen alkalmazta a Btk. 172. §-ának 1. bekezdését, midőn a tényként megállapított felhívásban nem ismerte fel azt a minőséget, melyet a törvény ,.es?venes"-nek nevez. (1905 deczember 28. n,i8|. sz.) Btk. 172. §. 2. p. Izgatás osztály ellen. (Papi osztály.) 102. C.: A papi osztály, mint élethivatásánál fogva megkülönböztethető és gyűjtőnév alá foglalható egyének többsége, kétségtelenül a Btk. 172. §. 2. bekezdése szerint védelmezett osztálynak tekintendő annál is inkább, mivel a katholikus papság a nép egységén belül szervezetileg is elkülönitett egységet képez; és mert vádlott beszédeinek tartalma a jogos kritika határát túllépte és beszédei feltétlenül alkalmasak voltak arra, hogy a munkás osztályt a papi osztály ellen, amely papi osztály a 2-ik beszéd tartalma szerint erkölcsi és vallási hivatását megszegve s a hitet s a papi állást csalárdul felhasználva, híveinek, a munkásosztálynak vagyoni megrontására tör, nagyfokú gyűlöletre izgassák. (1905 október 4. 8504.) 103. C: Vádlott a nem papi személyekből álló gyülekezeteken a papok ellen általában mondotta a gyűlöletre izgató szavakat, a Btk. \-]2. 2. bekezdésében meghatározott bűncselekménynek a tényt lemé tehát felül nem vizsgálhatólag meg van állapítva. Alaptalan a közvédő azon érvelése, hogy vádlott nem osztályt osztály ellen izgatott. A törvény rendelkezése nem szorítja a cselekményt egyes osztálynak a másik elleni izgatásra, hanem helyes értelmezés szerint