Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

58 Btk. 172. §. felöleli azon tettet is, midőn több osztály izgattatik egy (a papi) < sztály ellen és a törvény alá esik egy osztálynak több osztály ellen izgatása is. A mi pedig a közvédönek azon érvelését illeti, hogy vádlott nem izgatott az illető osztályt fentartó rend ellen, ennek nincs alapja. Minden bűncselekmény az általános jogrendet sérti, akkor is, ha egyes társadalmi osztályok ellen irányul. Mai államrendszerünkben egyik osztálynak sincs külön ,,fentartó rendje", hanem valamenynyíriek biztonságát egy közös jogrend tartja fenn. A közvédő ált:il vitatott felfogást tehát sem a magyar közjog, sem az alkalmazásba vett törvényszöveg nem támogatja. (1905 deczember 28. 22.181. sz.) 104. C: Osztály elnevezés alatt oly egyéneknek a többséget kell érteni, akik társadalmi állásuk, élethivatásuk és az ezzel járó élet közösség folytán egy gyűjtőnév alá foglalhatók. Hogy pedig a társadalomban a vagyonos emberek, tekintet nélkül arra, hogy anyagi előnyük mily alapon nyugszik, vagyonos osztály gyűjtőnév alatt szerepelnek, az kétséget nem szenvedhet. (1905 október 11. 869Q.) Izgatás nemzetiség ellen. Gyülekezet és nyilvánosság fogalma. Szándék az izgatásnál. 105. Vádlott és védője azon okból jelentettek be semmiségi panaszt, mert a vád alapjául szolgáló tett nem képez bűncselekményt, azért, mert vádlott a kérdéses beszédet nem gyülekezeten, hanem a korcsmában, alkalmi társaság előtt mondotta s annak tartalma különben sem izgató. C.: A semmiségi panasz elutasitandó volt, mert vádlott beszédjének tartalma kétségtelenül alkalmas arra, hogy a nyelvkérdés harczának felidézésével a horvát nemzetiségű állampolgárokat a magyar nemzetiségű állampolgárok ellen gyűlöletre felizgassa, és mert a C. állandó gyakorlata szerint is korcsmában alkalmilag egybegyűlt 25—30 tagból álló társaság a gyülekezet fogalmának megfelel. (1905 augusztus 30. 7659. sz.) 105. a) Vádlott az ág. ev. elemi iskolában megtartott évzáró ünnepélyen, melyen ő mint alesperes elnökölt, az összes tanulók é.s többeknek szülői, rokonai, valamint más a tót nemzetiségi párt híveiből álló mintegy 60—80 főre menő gyülekezet előtt tótul a következő beszédet mondotta: „jól véssétek emléketekbe, amit most tanultatok, mert ki tudja igy összejövünk-e, mert jövőre nvelveteket kimetszik s magyarsággal fognak etetni." C.: Ámbár nincs olyan törvényes rendelkezés, a mely bárkit is eltiltana attól, hogy valamely intézményt vagy egy létesítendő törvényt a szabat! bírálati köréből kivonjon, de viszont a vélemény szabad nyilvánításának határai nem terjednek annyira, hogy ezáltal az állam belbékéje veszélynek tétessék ki, azzal, ha egyik nemzetiségben a másik ellen a gyűlölet felkeltessék; a vádlottnak az a védelmi előadása tehát, hogy az ő beszéde kizárólagosan csak egy be-