Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Bp. 23., 25., 26. §§. M7 Bp. 23. §. Járásbirósági ügy erre vonatkozó vádirat nélkül is egyesíthető a tsz. hatásköréhez tartozó ügygyei. 295. M. I. sértett súlyos testi sértés büntette miatt feljelentést telt P. A. ellen, aki őt földre teperte s állán harapás által 20 napnál to­vább tartó sérülést okozott. P. A. viszont k. t. sértés miatt adott be M. I. ellen írásbeli inditványt amiatt, hogy ez a kérdéses alkalommal orrát megharapta. A kir. ügyészség P. A. ellen vádiratot terjesztett elő, amelybe az M. I. ellen emelt vádat nem foglalta be. így került az ügy főtárgyalásra. Ekkor P. A., mint főmagánvádló ismételte M. I. ellen korábban támasztott vádját; a tsz. pedig a Bp. 23. §-a alap­ján egyesitvén a két ügyet, mindkét vád tárgyában érdemileg itélt. P. A. bűnösségét megállapítván, ellenben M. I.-t a vád alól felment­vén. A kir ügyész az ítéletnek M. I. panasza folytán hozott része ellen felebbezéssel élt amiatt, mert a tsz. e tárgyban törvényszerűen vád nélkül hozott Ítéletet. (Bp. 384. §. 11. p.) Pécsi T.: Ezt a felebbezést a kir. T. alaptalannak találta, mert a panasz tárgyát járásbirósági hatáskörbe tartozó bűncselek­mény képezvén, a járásbíróság előtt való eljárásban vádirat benyúj­tásának nincsen helye, ekként csupán az a körülmény, hogy a kir. törvényszék ezt az ügyet, a saját hatáskörében már főtárgyalás alatt álló másik ügygyei szoros összefüggésüknél fogva, a törvény rendelkezése alapján egyesitette és együtt lárgyalandónak mondotta ki, a főmagánvádlónak helyzetét alaki kérdésekben súlyosabbá nem teheti, a főmagánvádló pedig ama feltételeknek, amelyeknek tel­jesítését járásbíróság előtti eljárásban a törvény tőle megköveteli, eleget tett az által, hogy a főtárgyaláson is megismételte, hogy az írásban kellő idő alatt előterjesztett vádját a rajta ejtett sérelem miatt M. I. ellen fentartja s nevezettnek megbüntetését kívánja. (1906. jun. 6. 1245. sz.) Bp. 25. §. Külföldön elkövetett sikkasztás illetékes bírósága. 296. C.: Minthogy a sikkasztás a tettes birtokában vagy birlala­tában levő ingó dolognak eltulajdonításával követtetik el, ez pedig jelen esetben a feljelentés szerint Staniszlauban történt; külföldön elkövetett büntetendő cselekmény esetén pedig a B. P. 25. §-a sze­rint az eljárásra az a bíróság illetékes, melynek területén a terhelt lakik: a Nagykárolyban, a szatmárnémetii törvényszék területén lakó terhelt elleni eljárásra az utóbbi törvényszéket kellett illeté­kesnek kimondani. (1906. április 26-án, 3444. sz.) Bp. 26. §. 297. A sanghai-i cs. és kir. osztr.-magy. főconsulatusnak az igazságügy miniszterhez intézett jelentése szerint Abeles Ernő ma­gyar honpolgárt, jelenleg sanghai-i lakost „Fröhlich és Kuttner" m'anilaí czég feljelentése szerint nyomatékos gyanú terheli, hogy 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom