Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Btk. 465. §. 121 Az a mindhárom vádlottat érintő panasz pedig, hogy a fő­szolgabíró hivatali hatáskörébe nem tartozott és igy hivatali köteles­sége nem volt a megyei alispán felhívásának eleget tenni, R. A. ha­táskörébe pedig nem tartozott a főszolgabíró utasításának megfe­lelni s igy ez okból a terhökre eső megvesztegetés vétségének egyik tényálladéki eleme hiányoznék, törvényes alappal szintén nem bir Tekintve ugyanis, hogy a gyógyszerészeti ügy közegészség­ügyet képez; tekintve, hogy a közegészségügy rendezéséről az 1876: XIV. t.-cz. 154. §-a értelmében a főszolgabíró hatáskörébe tartozik mind­azon mozzanatok mefigyelése, a melyek a közegészségügyre vonat­koznak s e tekintetben intézkedni vagy felsőbb hatóságnak jelen­tést tenni; tekintve, hogy a közegészségügy rendezéséről szóló 187O : XIV. jenek joga van a közegészségi ügyekben az alája rendelt hatóságoktól jelentéseket bekivánni: nem lehet kétség az iránt, hogv Pozsonvmegve alispánja tör­vényes alapon állott akkor, a mikor K. A', főszolgabírót a hozzá be­adott gyógytárengedélvezési kérelem tárgyában jelentéstételre fel­hívta és hogy K. V. főszolgabírónak hivatali kötelessségét képezte ennek a felhívásnak a saját hatáskörében meg is felelni. Nyilvánvaló tehát, hogy K. V. akkor, a mikor Sz. E.-töl jutal­mat fogadott el, azt hivatalánál fogva teljesitendő cselekménvért fogadta el. Nem változtat az ő bűnösségén az a vitatott korúiméin sem. hogy az általa szolgáltatott adat az ügy érdemi és végleges eldön­tésére sulylyal nem bírhatott volna, valamint az sem, hogy az elfo­gadott jutalom daczára tárgyilagos jelentést tett, mert a vádba vett vétségnek nem tényálladéki eleme, hogy az adott jutalomért a hiva­tali kötelességét tényleg meg is szegje, valamint közömbös az is. hivatalos ténvkedése mily sulylyal biró volt vagy lehetett az ügynek eldöntésénél. Minthogy pedig R. Á. körorvos a közelébe tartozó községek­nek közegészségi ügyekben szakközege volt és mint ilyennek az 1876. évi XIY. t.-cz. 145. §-ának 5. pontja értelmében kötelességé­ben is állott a községi, illetőleg a községek egészségügyi mozzanatait figyelemmel kisérni és megfelelő javaslatokat hivatalból is meg­tenni ; minthogy a főszolgabíró mint járási hatóság az alája tartozó hatóságoktól és közegektől jogosítva van véleményes jelentéseket bekivánni s igy ezeket az illető közegek viszont teljesíteni tar­toznak : kétségtelen tehát, hogy R. A. köroryos hivatali kötelességé­ben tartozott gyógyszertár engedélyezése ügyében véleményes je­lentést megtenni. Nem változtat ezen jogi állaspont helyességén az a körülmény, hogy a gyógyszertárak engedélyezése tárgyában megalkotott tör­vény és miniszteri rendelet a főszolgabíró és a körorvosnak külön meghallgatását kifejezetten elő nem írja, mert ezzel az intézkedéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom