Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Btk. 275. §. és 277. §. 95 setten érvényesített, figyelembe vehető nem veit; minthogy azonban ez a semmiségi ok, mint a Bp. 385. §-a 1. c) pontjának esetét magában foglaló, hivatalból is észlelendő volna: a Curia megállapítja, hogy a vádbeli rágalmazást, mint közhivatalnok, illetve hatóság ellen elkövetett, a Btk. 270. §-ának 1. és 2. p. szerint hivatalból üldözendő, tehát magáninditványhoz kötve nincs; a felhatalmazásra pedig a Btk. 112. §-a egyáltalán nem vonatkozván, az a három évi elévülési időn belül bármikor előterjeszthető. (1905. márcz. 2. 1924.) A közhivatalnok ellen nem hivatala gyakorlására vonatkozólag használt rágalmazó állitások főmagánvád tárgyai. 243. C.: Tekintettel arra, h. a bevádolt czikkek egyes tételei a főmagánvádló polgármesteri és volt árvaszéki ülnöki tevékenységére czéloznak, első sorban az volt vizsgálandó, hogy nem forog-e fen a Btk. 270. §-ának 2. pontja szerint hivatalból üldözendő rágalmazás esete, a mely esetben a Bp. 2. §-ának 3. bekezdése értelmében a vád képviseletére kizárólag a kir. ügyészség lévén jogosítva, a in agán vád ki volna zárva. A kir. C. tekintettel a bevádolt czikkek össztartalmára s a bevádolt tételeknek az illető közlemények egész szövegével való összefüggésére, ugy találta, hogy a közleményeknek czélzata nem az, hogy a főmagánvádló hivatali működése tétessék bírálat tárgyává, hanem az, hogy a főmagánvádló általában, mint a társadalom tagja, kisebbittessék. Ehhez képest a sértettet a főmagánvád emelésére jogosultnak találta. (1905. febr. 23. 1625.) 275- §• A 275. §. nem foglal magában büntethetőséget kizáró okot. A nyomban való viszonzás fogalma sajtóvétség esetén. 244. C.: A Btk. 275. §-ának az az intézkedése, h. az egyik sértő fél a büntetés alól felmenthető, nem foglal magában a büntethetőséget kizáró okot, mert nem a tettesnek a büntetés alól való mentességét, hanem a büntetésnek az ellencselekmény által való elszenvedését állapítja meg, megengedvén a bírónak, hogy a büntetést az ellencselekmény által törlesztettnek vélelmezze. A megtorlás elvén alapuló ez a kivételes intézkedés nem azonosítható a Btk. azon rendelkezéseivel, melyek bizonyos körülményeknél fogva a büntethetőséget általában kizárják. Jelen esetben egyébként nyomban viszonzott becsületsértésről nem lehet szó, mert a két fél közleményeit 9 napi időköz választja el. (1905. ápr. 26. 3974. sz.) 277- §• Időszaki lapban elkövetett rágalmazás esetén a lap kiadója kötelezendő a marasztaló ítélet közzétételére. Az ekként marasztalt kiadónak, habár mint vádlott pörbefogva nem volt, az esküdtbíróság ítélete ellen joga van pörorvoslatot használni. 245. A szegedi esküdtbíróság S. J. v.-tat — mint szerzőt — sajtó utján elkövetett becsületsértésben bűnösnek mondta ki, a miatt,