Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

06 Btk. 278. §. mert a „Nagybecskereki Hirlap"-ban a főispánról sértő czikket irt. Egyszersmind arra kötelezte a hirlap kiadóját, hogy az ítéletet, jog­erőre emelkedése után, a lap legközelebb megjelenő száma elején egész terjedelmében, indokolásával együtt, saját költségén, 200 K büntetés terhe alatt tegye közzé. A kiadó ez ellen semmiségi pa­naszszal élt. C.: I. Első sorban az a kérdés volt eldöntendő, hogy a sem­miségi panaszszal élő czég, tekintettel a Bp. 383. II. a) pontjára és 430. §-ára, e perorvoslat használatára jogosultnak tekintendő-e? A kir. Curi'a a czégnek, mint elitéltnek e jogosultságát meg­állapította. Habár ugyanis a Bp. idézett helyei csak „vádlott"-ról szólanak, a czég pedig sem vád alá helyezve nem volt, s ellene fő­tárgyalás nem rendeltetett el; mégis minthogy a Bp. a „vádlott" kifejezést a 13. §. meghatározásától eltérőleg, azokra is alkalmazza, kikre nézve fölmentő vagy elitélő határozat hozatott (327. §. első bekezdésének 4. pontja), az esküdtbíróság ítélete pedig a czég ellen marasztaló intézkedést tartalmaz: a marasztaltnak a semmiségi pa­nasz használatára való jogosultságát megállapítani kellett, mert csak igy van biztosítva a Bp. 384. §. 11. pontjában foglalt, az eliárás egyik legfontosabb mozzanatát érdeklő semmiségi oknak érvénye­sithetése. II. Érdemben a semmiségi panasz elutasítandó volt. A Btk. 277. §-ának harmadik bekezdése következőleg rendeli, hogy ha a büntetendő cselekmény időszaki lapban követtetett el, az ítélet ugyanazon nyomtatványban közzéteendő. E törvényhelyet ki­egészíti a S. T. 35. §-a, mely a kiadót nevezi meg a közlésre kötele­zett személy gyanánt. A közlés kötelezettsége tehát időszaki lap­nál nem a bűncselekmény elkövetőjét terheli, miként a Btk. 277. §-ának első bekezdése esetében, hanem az a sajtóbüncselekmény miatti elitélés szükséges jogkövetkezménye, mely a lap kiadójának meghallgatása nélkül is kimondandó. A Bp. 574. §-a nem helyezte hatályon kivül a Btk. 277. §-ának harmadik bekezdését, mert e §. szövege szerint a „közzétegye" ki­fejezés magára a lapra vonatkozik ugy értelmezendő, hogy a közzé­tételre az „időszaki lapot" kell kötelezni. Minthogy pedig a közzé­tétel a dolog természete szerint egyedül a lap mindenkori kiadójá­nak áll módjában: az esküdtbíróság nem tévedett, midőn a közzé­tétel kötelezettségét a G. és Sz. czégre, mint a „Nagybecskereki Hirlap" jelenlegi kiadójára rótta. (1905. jan. 12. 328. sz.) 278. §. 20. életévét csak kevéssel túlhaladott anyagyilkosra halálbüntetés helyett fegyházbüntetés kiszabása. Enyhítő és súlyosító körülmé­nyek mérlegelése. 246. M. J. szabakai lakos, aki 1904 július 14-én 20. életévét csak 6 hónappal és 6 nappal haladta tul, e napon délután édesanyjától,

Next

/
Oldalképek
Tartalom