Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

234 A házasság megszűnése. zés szabályainak alkalmazása mellett bírálandó el. (Curia 1905 jan 25. 10,550/1904.) A házasság megszűnése. (Tervezet 76. §.) 576. Az 1894: XXXI. t.-cz. 76. §-ában megjelölt házasságtörés, az erre nézve kifejlődött állandó birói gyakorlat szerint, csak a házasfelek együttélésének ideje alatt elkövetett esetekben alkalmazható, mint önálló bontó ok. A k i r. Curia: Az 1894: XXXI. t.-cz. 76. §-ában megjelölt házasságtörés, az erre nézve kifejlődött állandó birói gyakorlat szerint, csak a házasfelek együttélésének ideje alatt elkövetett esetekben alkalmazható, mint önálló bontó ok. A fenforgó esetben azonban a felek közötti életközösség még 1900. márczius havában megszűnt az által, hogy akkor felperes Amerikába távozott, mig alperes Egri községben maradt, minélfogva, habár felperes csak 1903. márczius havában tért vissza, az, hogy alperesnő — különélésük ideje alatt — 1902. április 9-én Egriben gyermeket szült, az 1894: XXXI. t.-cz. 76. §-ában meghatározott bontó okot nem állapítja meg. Alperesnek az a ténye azonban, kapcsolatban azzal a kijelentésével, hogy e gyermek nem felperestől szármázik, figyelemmel arra is, hogy a bemutatott helyhatósági bizonyítványok szerint alperesnek élete erkölcsi tekintetből egyébként kifogás alá nem esik, a házastársi kötelességek súlyos megsértésének minősítendő és ezért a bontó okra nézve mindkét elsóbiróság ítéletét megváltoztatni, a felek közötti házasságot az 1894: XXXI. t.-cz. 80. §. a) pontja alapján felbontani, egyebekben azonban a másodbiróság ítéletét a vonatkozóan felhívott és fentiekkel nem ellenkező indokokból helybenhagyni kellett. (1905. szeptember 27. 4603.) 577. Az állandó törvénykezési gyakorlat szerint kibocsátható a visszatérésre vonatkozó birói felhivás akkor is, ha az együttélést a felperes szakitotta is meg, mert ez esetben ugy tekintendő, mintha tettét megbánta volna. Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-a a) pontjában meghatározott bontó oknak leglényegesebb jellemzője az életközösség helyreállítására kötelező birói végzésnek szóló engedelmesség megtagadása, tehát tulajdonképen nem az elhagyás ténye, hanem a visszatérés megtagadása tekintendő bontó oknak. A kir. ítélőtábla: Felperes az alapon kérte az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhivás kibocsátását, mert egyenetlenkedések és viszálykodás következtében kénytelen volt 1876. évben az együttlakást megszüntetve, szüleihez költözni s többé a férjéhez vissza sem tért. Ennek az előadásnak daczára, jogosultnak kell a felperest tekinteni arra, hogy az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-a a) pontjában meghatározott bontó ok alapján kérhesse a bontást, mert az állandó törvénykezési gyakorlat szerint kibocsátható a visz-