Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

23° Ideiglenes nőtartás. ahhoz a férfihoz, akkor ezek az utazgatások, találkozások és a benső viszony alkalomszerű folytatása megszűnt a férjnek jogos okul szolgálni a házassági együttélés megszakitására. (Curia 1905 április 7. G. 675/1904.) 564. Az életközösségnek a nő által több izben, minden elfogadható ok nélkül való megszakitása feljogositja a férjét arra, hogy az újra megszakitott életközösség helyreállítását megtagadhassa. (Curia 1905 május 4. G. 784/1904.) 565. Az ideiglenes nőtartás meghatározásánál a nő jövedelme is tekintetbe veendő. (Curia 1905 február 3. G. 511/1904.) 566. A tartásdij iránti követelés természeténél fogva a nő az alapperben megitélt tartásdij összegét mindaddig igényelheti, mig az ujitott perben a tartásdij összege jogerős Ítélettel le nem szállíttatik; következéskép az ujitott perben bíróilag leszállított tartásdij fizetésének időpontja a végitélet keltét követő hónap első napjától veszi kezdetét. (Curia 1905 február 3. G. 511/1904.) 567. Ha a férj az ideiglenes nőtartási dijat nejének bizonyos ideig oly marasztaló birói itélet alapján fizette, a mely később perújítás következtében vagy felsőbb birói határozattal hatálytalaníttatott, vagy megváltoztattatott; a már kifizetett tartásdij, mely a nőt férje házánál megillető természetbeni tartás egyenértékének tekintendő, a férj részéről többé vissza nem követelhető. (Curia 1905 május 19. I. G. 796/1904. sz. a.) 568. Az ideiglenes nőtartás iránti perben a férj tartási kötelezettsége megállapításánál olyan megelőző sérelmes tények, a melyek után a házassági együttélés tovább folytattatott, a később megújuló sérelmes magaviselet megbirálásánál szintén mérlegelhetek. (Curia 1905 január 13. I. G. 485.) 569. A házassági jogról szóló törvény 90. és 102. §-aiban foglalt szabályok a házassági per bírósága előtt folyó válóperben nyernek alkalmazást, ellenben a sommás bíróság előtt ideiglenes nőtartás iránt folyamatba tett perekben a birói gyakorlat által elfogadott jogszabályok az irányadók és éppen azért a sommás perben a házastársak vétkességének kérdése olyan értelemben, a mint azt a házassági jogról szóló törvény a házassági kötelék fentartása vagy megszüntetése szempontjából szabályozza, megállapítás tárgyát nem képezheti, hanem a dolog természete szerint a sommás bíróság előtt folyó nőtartási perekben az vizsgálandó, hogy a külön élő peres felek melyikének magaviselete okozta jogilag az életközösség megszakítását s melyik fél vétkes abban, hogy a házassági együttélés köztük helyre nem állitható. (Curia 1905 június 16. G. 47.)