Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Házassági törvény. 229 558. A sommás per bírósága előtt ideiglenes nőtartás iránt folyamatba tett perben azok a külön szabályok nem irányadók, melyek a házassági kötelék felbontása iránt, a házassági per bírósága előtt folyó perben nyernek alkalmazást. (Curia 1905 nov. 23. I. G. 270.) 559. Ha a férj jövedelmei emelkedtek, ugy a nőnek a megítélt járadék felemelése iránti keresete pusztán abból az okból, hogy férjével együtt nem él, el nem utasítható, mert a házassági jogviszony peres felek között azóta is folyton fennáll, és hogy az életközösség helyre nem állhatott, annak a férj magaviselete az oka. (Curia 1905 deczember 7. I. G. 299/1905. sz. a.) 560. A felebbezési bíróság által megállapított tényállás alapján, felperes a különélés ideje alatt a hitvestársi hűséget megszegte; már pedig az anyagi jog szabályai szerint külön eltartásra nem bír jogos igénynyel az a nő, a ki magát arra érdemetlenné tette, oly jogszabály pedig nincs, hogy a férj nejét minden körülmények között eltartani köteles lenne. A felebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt azzal, hogy a felperes eltartási igényét a közbejött érdemetlenség indokából megszűntnek kimondotta és ennek útjában nem áll az, hogy peres felek egyezség szerint a különélés esetére a nőtartást szerződésileg szabályozták, mert ily szerződés esetén is, ha az ellenkező kifejezetten ki nem köttetett, a tartási kötelezettség megszűnik abban akkor, ha a nő magát erre érdemetlenné tette. (Curia 1905 április 8. I. G. 677.) 561. Az állandó törvénykezési gyakorlat szerint a visszatérő időszakokban fizetendő tartás után kamat nem állapitható meg. (Curia 1905 január 7. G. 445/1904.) 562. A férj fajtalankodása jogos okul szolgálván a nőnek arra, hogy férjével az együttélést megszakítsa, ideiglenes nőtartást követelhet. Alperes az együttélés ideje alatt két férfi ellen fajtalansági kísérletet tett, és egy férfival állandóan fajtalankodott, ebből a tényállásból a felebbezési bíróság helyesen vont következtetést arra, hogy a házassági közösség megbontojának jogilag az alperes tekin tendő s minthogy az adott esetben a nőnek a közös lakásból való távozására a férj sérelmes viselkedése szolgáltatott okot s a jogos okból távollevő nő tartásdiját a férj fedezni tartozik, a jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alperes a felperes részére ideiglenes tartásdíj fizetésére köteleztetett. (Curia 1905 január 7. G. 445/1904.) 563. Ha a férj a házasság megkötése előtt tudott nejének ezelőtt más férfival volt benső szerelmi viszonyáról és a nő az ő tudatával és ellenzése nélkül ezután is találkozás czéljából utazgatott ugyan-