Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
228 ideiglenes nŐtartás. igényeket a bontó perben elbírálás tárgyává tenni nem kívánja, minélfogva ez a kijelentés perletételnek nem minősíthető. Tekintve, hogy a jelenlegi peresfelek közt fennállott házassági kötelék L. T. felperes hibájából és vétkesnek nyilvánítása mellett bíróilag végérvényesen felbontatott; tekintve, hogy a vétkesség kérdése, melyre felperes vagyoni igényeit az általa alperesnek ajándékozott összegre nézve alapítja, csak bontóokkal kapcsolatosan, tehát csak a bontó perben képezheti elbírálás tárgyát, mert az 1894: XXXI. t.-cz. 85. §-a szerint csak az a házasfél nyilvánítható vétkesnek, a kinek hibájából a házasság felbontatott, vagy a ki ellen a házasság felbontása esetében, tehát a bontó perben bontóok igazoltatott; tekintve, hogy ekként az a kérdés, követett-e el alperes a felperes ellenében oly tényeket, melyek az ő vétkességét megállapíthatnák, vizsgálat és bizonyítás tárgyává a jelen perben nem is volt volna tehető; tekintve, hogy az idézett t.-czikk 89. §-a értelmében a házasság fennállása alatt vagy a kötendő házasság okából a házastársnak adott ajándékot a házasság felbontása esetében csak a nem vétkes házastárs követelheti vissza; tekintve, hogy ezen rendelkezés megszorító kivétel hiányában, megfelelő igény esetében, minden az 1894: XXXI. t.-cz. hatályba lépte után, annak alapján eldöntendő bontó perre kiterjed annál is inkább, mert azzal a törvény a bontóokhoz kötött és azzal együtt hatályos érdemetlenségi okot állapit meg a vétlen házastárssal szemben, a mely a házassági törvény hatályba lépte előtt már bevégzett és teljesedésbe ment ajándékozási szerződésre nézve viszszaható erőt azért nem tartalmaz, mert a jogügylet keletkezése és annak követketzményei tekintetében visszafelé mit sem változtat meg, hanem az ajándékozástól mint a szerzési ténytől függetlenül a házasság felbontásának jogkövetkezményeként bizonyos feltételek mellett annak tartalmát erőtleniti meg: mindezeknél fogva sem annak a felperesi kérelemnek, hogy alperes vétkesnek nyilvánittassék, sem azzal kapcsolatosan annak, hogy alperes a D) alatti közjegyzői okiratba foglalt 240,000 K értéket képviselő összeg visszaadására, illetve megfizetésére köteleztessék, helyt adni nem lehetett. (1905 november 23. 6128/1905. sz. a.) 556. A nő nemcsak azokból az okokból tagadhatja meg a férjével az együttélést, melyek miatt a házasság felbontása törvényesen kérhető, hanem minden oly okból, mely az együttélést lehetetlenné teszi, és nincsen oly jogszabály vagy joggyakorlat, mely szerint a tartás iránti igény fél év alatt elévülne. (Curia 1905. jan. 27. I. G. 486. sz.) 557. Alperes felperes elől az élelmi szereket s még a kenyeret is elzárta felperest az együttélés tartama alatt egy gyermek élelmezésére szükséges élelemmel sem látva el, éheztette; már pedig ez a körülmény elégséges indokul szolgál arra, hogy felperes alperessel az együttélést megszakítsa és alperestől külön eltartását követelhesse. (Curia 1905 május 20. I. G. 52.)