Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
A törvénytelen gyermek jogviszonyai. 211 sadalmi állásuknál és tehetségüknél fogva szellemi kiképeztetésükhöz is birhatnak igénynyel, a keresetképesség megállapításának ezek a körülmények is tekintetbe vétetnek. (Curia 1905 november 11. I. G: 376/1905- sz. a.) 507. Habár a gyermeknek nemzője ellen tartás iránt fenálló jog mint személyes jog az osztr. polg. törvénykönyv 1481. §-a szerint elévülés tárgyát nem képezi, de az egyes tartási részletek az osztr. polg. törvénykönyv 1480. §-ában meghatározott három évi elévülés alá esnek. (Erdélyi eset.) (Curia 1905 márczius 23. I. G. 628/1904.) 508. A törvénytelen gyermek anyja gyermekének pályaválasztásánál jogositottnak tekintendő oly életpályát választani gyermekének, mely az ő társadalmi állásához illő és annak megfelel, a természetes apa azonban ehhez csak az ő vagyoni viszonyaihoz mérten tartozik hozzájárulni. (Curia 1905. nov. II. G. 376.) 509. A kereset keadásától visszamenőleg öt évre követelt tartási dij megtéritésére lényeges befolyással lehet az a körülmény, hogy a törvénytelen gyermek atyja mely években s időközökben igérte több izben a tartásdíj fizetését, továbbá, hogy közte és a természetes anya közti viszony mikor szűnt meg. (Curia 1905 február 6. 148/1905. sz. a.) 510. A törvénytelen gyermek atyjának az atyja a törvénytelen gyermek eltartására azon az alapon nem kötelezhető, hogy a törvénytelen gyermek vagyontalan természetes atyja egész tevékenységét és munkaerejét az atyja gazdaságába fekteti be. (Curia 1905. febr. 18. G. 554/1904. és 559/1904.) Az atyának a törvénytelen gyermek eltartása iránt fenálló törvényes kötelezettsége ennek nemzési tényén alapulván, az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy eme kötelezetség az atyán kivül más egyénre, külön kikötés nélkül és a nemzés tényé körül felmerült büntetendő cselekményből eredő felelősség hiányában egyedül mint örökségi vagy esetleg mint valamely vagyonnal járó teher szállhat át, következően a törvénytelen gyermek részére az atya ellen megítélt tartásdíj, az atyának vagyontalansága esetén ennek szüleitől még akkor sem követelhető, ha a törvénytelen gyermek atyja szüleivel közös háztartásban élve, összes tevékenységét az atya iparüzletében, annak javára érvényesiti is. (Curia 1905 május 6. G. 758.) 511. A gyermektartás iránt támasztott pernek nem czélja a tőkegyűjtés, hanem csak az, hogy a megfelelő összegben megítélt tartásdíj a törvénytelen gyermek eltartására szolgáljon. (Curia 1905 november 10. G. 236.) 14*
