Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
i78 Bp. 413. §. és 423. §. 5. p. vonatkozó külön meghatalmazását nem mellékelte, kérelme tehát figyelembe vehető nem volt. (1905. ápr. 4. 3258.) Felebbezés hiányában az ítélet a hivatalból figyelembe veendő s.-i ok miatt sem vehető felülvizsgálat alá. 428. C.: (Je. é. 171.) A kir. törvényszék mint másodfokú bíróság, a kir. járásbíróság Ítéletét felebbezés hiányában a Bp. 548§-ának utolsó előtti bekezdése szerint a járásbíróság előtti eljárásban is irányadó 394. §-á értelmében még hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok miatt sem veheti felülvizsgálat alá. Megsértette tehát a törvényt a s.-i kir törvényszék annyiban, a mennyiben az elsőfokú bíróság ítéletét L. J. vádlottat illetően felebbezés hiányában felülvizsgálta. (1905. jan. 26. 768.) Bp. 413- §• A részben elitélt, részben felmentett vádlott jelenléte nélkül sem tartható meg a kir. táblai főtárgyalás, ha a másodf. biróság terhére változtatja meg az elsőf. Ítéletet. 429. C.: A tábla a törvényszék által a Btk. 416. §-ának 2. pontja alapján emelt vád alól felmentett vádlottat, a Btk. 416. -§-ának 2. pontjába ütköző vétkes bukás vétségében is bűnösnek nyilvánította, vagyis az elsőfokú bíróságnak felmentő ítéletét a vádlónak felebbezése folytán vádlottnak terhére változtatta meg, a nélkül azonban, hogy vádlottat a felebbviteli főtárgyaláshoz a Bp. 413. §-a rendelkezésének megfelelően megidézte és a Bp. 423. §-ának 5. bekezdése értelmében előbb kihallgatta volna. Ez az eljárás, mely szerint a felebbviteli tárgyalás vádlottnak jelenléte nélkül tarttatott meg, a Bp. 384. §-ának 6. pontjában megjelölt alaki semmiségi okot képez. 1905. szept. 12. 7958. sz.) Bp. 423. §• 5- p. Felmentő Ítélet esetén v. jelenléte nélkül is felülvizsgálható a T. által az Ítélet, ha terhére megváltoztatandónak nem mutatkozik. 430. Nagyváradi T.: A Bp. 413. §-a értelmében a vádlott megidézendő ugyan a felebbviteli főtárgyalásra, ha a kir. Ítélőtábla a felmentő Ítéletet a vádló felebbezése alapján vizsgálja felül. Ezzel szemben azonban a Bp. 423. §. ötödik bekezdése értelmében a kir. ítélőtábla a vádlottat csak az esetben köteles kihallgatni, ha a felmentő ítélet a vádlott terhére megváltoztatandónak mutatkozik. Minthogy azonban a főtárgyaláson beszerzett bizonyítékok alapján a kir. ítélőtábla az ítéletet a vádlottak terhére megváltoztatandónak nem látja: mi értelme sem volna annak, hogy csupán formalizmusból a meg nem jelent vádlottak elővezettessenek akkor, mikor elitélhetésök nem várható s nincsen akadálya az itélethazásnak, miután a szabályszerű idézés megtörtént. (1905. okt. 2. 8109.)