Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Bp. 426. §. 3. p. és 427- §• 1. P179 Bp. 426. §. 3. p. Hatáskör kérdésében hozott táblai végzés ellen s.-i panasznak nincs helye. 431. C.: Minthogy a T.-nak a birói hatáskör kérdésében hozott végzése nem érdemleges, mert nem perdöntő tartalmú : az ellen nem semmiségi panasznak, hanem felfolyamodásnak van helye (Bp. 378. §. 3. bek.). A semmiségi panasz tehát, mint felfolyamodás vétetik felülvizsgálat alá. (1905. máj. 2. 9510.) Bp. 427. §. 1. PAz esküdtek közül a felek visszavetési jogának gyakorlása előtt senkit sem szabad elbocsátani. 432. C.: A büntető perrendtartásnak az esküdtszék megalakitására vonatkozó 342—347. §-aiban foglalt intézkedéseiből nyilvánvaló a törvényhozónak azon czélzata, hogy a felek és különösen a vádlott törvényes visszavetési jogát, áz esküdtek tulterheltetésének elkerülése és az ügymenet biztosításának szem előtt tartása mellett lehető teljes mértékben érvényesíthesse, s hogy ekként megnyugvása szerint is teljesen elfogulatlan esküdtek ítélkezzenek ügyében. A törvényhozó ezen czélzatára vall a Bp. 343. §. első bekezdésében foglalt azon rendelkezés, hogy az esküdtszék megalakításához még a felek beleegyezésével sem lehet fogni, á mig 26 esküdt nem jelent meg, valamint a Bp. 343. §. utolsó előtti bekezdésében foglalt azon intézkedés, hogy ha kizárási okból annyi esküdt lenne az ügy elintézéséből kizárva, hogy a nem kifogásolt esküdtek' száma 24-nél kevesebb lenne, az esküdtszék megalakításához csak abban az esetben lehet fogni, ha a visszautasításra jogosult felek ebbe beleegyeznek. A törvény fentebbi rendelkezésének és czélzatának kétségtelen folyománya az is, hogy ha az esküdtszék megalakításához 26 esküdtnél több jelent meg, vagy ha 24-nél több nem kifogásolt esküdt maradt, ezek még a felek kívánságára sem menthetők fel az csküdti szolgálat alól, á Bp. 342. §. utolsó bekezdésének eseteit kivéve. A törvénynek az esküdtszék megalakitására vonatkozó parancsoló rendelkezéseit sértette meg tehát jelen esetben az esküdtbíróság elnöke, a midőn azon 29 esküdt közül, a kik kifogás alá nem estek, önkényüleg 5 esküdtet elbocsájtott és az esküdtszéket szabálytalanul csak 24 esküdtből alakította meg, holott azt mind a 29 esküdtből kellett volna eszközölnie, a mely semmiségi ok a Bp. 427. §. utolsóelőtti bekezdése értelmében hivatalból veendő figyelembe s erre tekintettel a kir. Curia az esküdtbíróság ítéletét az előző főtárgyalással együtt a Bp. 427. §. 1. pontja alapján a Bp. 437. §. második bekezdése értelmében a Bp. 404. §. első és harmadik bekezdéséhez képest megsemmisítette és uj eljárást rendelt el. (1905. márcz. 17. 4827.) 12*