Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

176 Bp. 385- §• 3- Pmodást a Bp. 379. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítani kellett. (1005. okt. 31. 8966. sz.) Bp- 385- §• 3- PEgy napig leszállítható államfogház esetén a Btk. 92. §. nem alkalmazható. 423. C.: Tekintve, hogy F. A. gr. vádlott a Btk. 298. §-a alapján 8 napi államfogház-büntetésre van elitélve s ezzel szemben a Btk. 92. §-ának alkalmazhatása ki van zárva, a mennyiben az államfogház, mint a vádbeli cselekményre a törvényben meghatározott büntetési nem a jelen esetben nem a Btk. 92. §-ánál fogva, hanem a 91. \ §. 1. bekezdése alapján lenne á legkisebb mértékig leszállítható, az I államfogház helyett más büntetési nem, jelesen pénzbüntetés megállapítását pedig a 92. §. nem engedi meg': ezeknél fogva a Bp. 385. §-a 3. pontja alapján bejelentett semmiségi panaszt visszautasítani kellett. (1905. jan. 26. 780. sz.) A Btk. 92. §. alkalmazása. 424. C.: H. F. (414. §. 3. p. és 69. §. 2. p. alapján elitélt) váalott főbüntetésének kiszabása tekintetében hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok észleltetett, a mennyiben a T. megállapítása szerint e vádlott terhére súlyosító körülmény fen nem forog s az enyhítő körülmények, nevezetesen a büntetlen előélete és vagyoni károsodása annyira nyomatékosaknak találtattak, hogy a főbüntetés rendkívüli enyhítése és a Btk. 92. §-ának alkalmazása a Btk. 72. és 66. §§-aiban megengedett enyhítés mellett is indokoltnak mutatkozik; miért is főbüntetése pénzbüntetésben szabatott ki. (1905. jun. 8. 5577. szám.) Habár az elsőf. Ítélet ellen csak a büntetés enyhítése végett használtatott felebbezés, a másodf. ítélet az elsőfokún alkalmazott 92. §-t mellőzheti, ha a minősítés megváltoztatásával az elsőbiróság által kiszabottnál enyhébb büntetést szab. 425. C.: Való ugyan, hogy a törvényszék ítélete ellen, melylyel vádlott a Btk. 336. §-ának 7. pontja szerint büntettet képező, de a 92. §. alkalmazása folytán vétséggé minősített lopás miatt főbüntetésül egy hónapi fogházra ítéltetett, egyedül a vádlott és pedig a büntetés enyhítése végett élt felebbezéssel, az ítéletnek az az intézkedése tehát, mely szerint a főbüntetés a Btk. 92. §-ának alkalmazásával szabatott ki, perorvoslattal meg nem támadtatott; mindamellett a tábla midőn a törvényszék ítéletének a cselekmény minősítésére és ebből folyóan a büntetés kiszabására vonatkozó részét hivatalból megsemmisítette s vádlottat a Btk. 334. §-a szerint minősülő lopás vétsége miatt főbüntetésül a Btk. 339. §-a alapján